Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA gondolkodása, azonkívül „a nemzeti kultúra munkása” - vetette papírra.179 Ezért Palesztina csak azok számára lehet perspektíva, akiket „a horogkeresztesek, nyilaskeresztesek, vasgárdisták és ébredők” odakényszerítenek. Mivel a zsidóság hazánkban vallás, ezért „szerepe” ugyanaz, mint minden más vallásé: istenhitre juttatni s jobbá tenni az emberek egymásközti viszonyát. Az asszimiláció helyes lépés, de a vallási kulturkincsek megtagadását nem vonhatja maga után. „Aki igazán hisz az Isten által teremtett emberek egyenlőségében és nem hajlandó eltántorodni a francia forradalom nagy vívmányaitól, az emberi jogoktól, az nem ismerhet különbséget »befogadó« és »befogadott« között.”180 Sós „belátta”, hogy lépni kell a „magyar zsidóság egészségesebb társadalmi és foglalkozásbeli átrétegződéséért”, s azt is, hogy az adott helyzet „nem felel meg mindenben a szociális higiénia követelményeinek”, de ezért nem a zsidóságot tartotta felelősnek. Biztos volt benne, hogy amennyiben a felekezeti arányszámnak megfelelően megnyitnák előttük a minisztériumokat, önkormányzatokat, csendőrséget, rendőrséget, egyszóval a közhivatalokat, mindenféle kényszer nélkül lehetne a rendeződés útjára lépni. Később, 1938-ban, az első zsidótörvény képviselőházi vitája alkalmával Széchenyi György is visszatért erre az elpalástolt tényre. A Korunk Szava alapítója ekkor már független országgyűlési képviselőként szólalt fel.181 Hamis kérkedésnek tartotta, hogy a kormány nagyvonalúságnak állította be azt a javaslatot, amely a zsidóság 5%-os arányszámához képest egyes foglalkozásokban 20%-os arányt biztosított. Széchenyi kertelés nélkül a beterjesztők fejére olvasta, hogy a tisztviselői karba, a bírósági és katonai pályákra, a közüzemi szolgálatba, s a szövetkezetekbe zsidókat „eddig sem engedtek be”, így teljesen értelmetlen dolog a százalékokkal hivalkodni.182 179 Lengyelországban, Kárpátalján, ahol „a zsidók a hébert vagy a jiddist beszélik, s külső szokásaikban elválasztódnak” a lakosságtól, nemzetiségként lehet őket adminisztrálni. Uo. 111. 180 Uo. 111. 181 EPL 1262/38 D/C Az iratcsomó címe: Széchenyi György kilépése a Keresztény Pártból. A gróf 1938. április 23-án kézzel írt levélben köszöntötte Serédi Jusztinián hercegprímást születésnapja alkalmából, ezen kívül eljuttatta hozzá a pártból való kilépése kapcsán zajló levélváltást. 182 Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XVIII. kötet. Bp. 1938. 462., A képviselőház ülése. Gróf Széchenyi György: „Nem lett volna szabad egyetlen álláshalmozást sem meghagyni a zsidójavaslat tárgyalása előtt.” Nemzeti Újság, 1938. május 12. 5. 183 Vallástörténeti előadás-sorozat. Budapesti Hirlap, 1933. április 14. 5. Áprilistól júniusig tartott az esemény. 184 Iványi János: Krisztus tanaiban megvan az irányelv. Uj Kor 2. (1936) 6. sz. 111. Az elismert biblikus, Iványi János, nem kívánt nyilatkozni. Sorai túlzott óvatosságról tanúskodtak. 1933-ban ugyanis Pataky Arnolddal és Bangha Bélával együtt tartott vallástörténeti előadás-sorozatot célzottan zsidó közönség számára.183 „A fajvédők a tudomány és a hazafiság nevében nekünk jöttek” - emlékeztetett elutasító válaszában.184 Ódzkodása s annak kiemelése, hogy semmiképp sem „hordóról”, hanem tárgyilagosan kell ezt az „óriási kérdést” megvitatni, közvetve jelzi a korszak 371
