Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ UJ KOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN nyilván nem véletlenül és nem is éppen szerencsés módon, minden bizonnyal a szociológus szándékain túlmenően, hamarosan és látványosan közölte a képviselőház tagjának, a szélsőjobboldali Festetics grófnak egy kijelentését: „Itt különös, sötét hatalmakkal állunk szemben, melyek mélyen belegyökerezték magukat a magyar életbe. Egy tőlünk idegen kalmárszellem érvényesül, ugyanaz a szellem, mely a földet is csak árucikknek, spekulációtárgynak tekinti.”131 egyértelmű könyv”, s „az egész cikkgyűjteménynek hajladozó világnézeti és politikai konformizmusa” nem segíti a katolikus közönséget. 131 FestetichDomokos: Idegen kalmárszellem. Uj Kor 1. (1935) 5. sz. 19. Feltűnő az, hogy Festetics gróf nem tartozott azon morális tekintélyek és kiválóságok közé, akiktől katolikus lapok idézni szoktak. 132 Harapós katolikusok. Korunk Szava 6. (1936) 4. sz. 63. 133 (a): Amiről beszélni kell. Uj Kor 1. (1935) 15. sz. 5-6. 134 A Szociális Front megalakult! Nemzeti Újság, 1935. május 12. 7.; Bangha Béla: A Szociális Frontról. Nemzeti Újság, 1935. június 2. 9. A Nyisztor Zoltán dirigálta szerveződés a tartós munkanélküliség és az általános bizonytalanság felszámolására kívánt munkaprogramot kidolgozni. Együttműködést kínáltak más kezdeményezésekkel. 135 Megalakultak a magyarországi Prohászka munkaközösségek. Uj Kor 1. (1935) 13. sz. 5. 136 Megteremtjük a magyar Dopolavorot. Uj Kor 1. (1935) 14. sz. 3. 137 Dr. Mihelics Vid a Pázmány-egyetem magántanára. Nemzeti Újság, 1935. november 19. 10. Mihelics ekkor a Katolikus Szemle felelős szerkesztője volt. Nem önmagukban a fenti epizódok jelentették a fordulatot, hanem legalább ennyire a folyóirat egyes közleményeinek vehemenciája, valamint az autoriter rendszerek irányában tanúsított túlzott toleranciája. Az időközben újjáéledt Korunk Szava „hitlerizálásnak” titulálta versenytársa magatartását.132 Aradi beismerte, hogy amennyiben nem a kereszténység lenne a munkatársak legmélyebb alapérzése, „akkor egészen más táborban, egészen más hangon, más fegyverekkel” küzdenének.133 Mindazonáltal ez a radikalizmus nem a közelmúlt öncélú elutasítása volt, hanem, csakúgy mint Franciaországban, a „harmincasok” nemzedékének egzisztenciateremtési kísérlete, továbbá a háború utáni értékválságra adott, szerintük helyes válasz. A fiatalokból álló kör 1935 októberében - más iniciatívákhoz hasonlóan134 - a Prohászka Munkaközösségek megalakításával újabb próbát tett a mozgalomindításra, a társadalom felrázására. Az elnökségbe tartozó Mihelics Vid programbeszédében az 1927-ben elhunyt székesfehérvári püspök vezérgondolataira, „a Christianizmusra és a Hungarizmusra” emlékeztetett. A munkaközösség tagjai az áhított társadalmi reformot e két ismérv égisze alatt akarták megvalósítani.135 Mielőtt bővebben kifejtették volna, miként is értelmezik Prohászka szavait, a politikai aktualitásokat kommentáló Megjegyzések rovat már előre vetítette, hogy a konfliktus lényege a zsidóság pozíciója: „Hallatlan erőket kell a magyarságnak leküzdenie. Elsősorban szól ez egy begyökeresedett »államra az államban« a maga klikkjeivel, kaszinóival és bankjaival.”136 A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karára magántanárként frissen kinevezett137 Mihelics végül 362
