Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ UJ KOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN elkötelezettségét - amelyet „széles katolikus rétegek nevében” kiáltott világgá - egy „túlfűtött ambíciójú, idejét kivárni nem tudó fiatalember” tettének aposztrofálta. Nyisztor szerint a katolicizmust nem lehet „szállítani” egyetlen pártnak sem, és semmiképp sem szabad lemondani a saját politikai képviseletről. Czapik Gyula az Egyházi Lapokon előbb a „reformifjúság” hibáit elemezte, ideértve a „szinte beteges hetykeséget”, majd arra emlékeztetett, hogy „a katolicizmus nevében nem beszélhet senki sem, csak az egyházi auktoritás”. A reformok helyességét az intézkedéseknek „a hittel, az egyház és a haza érdekeivel való összhangja” igazolja - írta.81 Mindhárman utaltak a katolikus szervezetek „súlyos hibáira”, de szerintük - ahogy Bangha hangsúlyozta - csak az okos és mérsékelt kritika vezethet „felfrissülésre”.82 81 Akik a katolicizmust szállítani akarták. Néhány visszhang a katolikus közvéleményből. Korunk Szava 5. (1935) 9. sz. 157. 82 Bangha B.: Egy új folyóirat i. m. 406. 83 EPL 1870/1936. Korunk Szava és Uj Kor vitája. Tagjai: dr. Szandtner Pál r. ny. egyetemi tanár (elnök), dr. Szekfű Gyula r. ny. egyetemi tanár, és Zimányi Gyula kegyesrendi főiskolai igazgató. Szandtner, az alkotmánytan és a közigazgatás tan szakértője, az 1934/1935. tanévben a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karának dékánja volt. Csíky Balázs egy másik levéltári dokumentumot talált, mely arról tanúskodik, hogy Serédi 1935. május 22-én fogadta Széchenyi grófot és Katona Jenőt, akikkel hosszan elbeszélgetett. Csíky Balázs: Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása. Bp. 2018. 333. 84 EPL 1870/1936. 13-14. lap. 85 Olvasóinkhoz. Uj Kor 2. (1936) 8. sz. 143., valamint Korunk Szava 6. (1936) 8. sz. 143. A kilépett szerkesztőknek a Korunk Szava előfizetői névjegyzékének jogosulatlan felhasználása miatt 100 pengőt kellett kifizetniük. 86 Balogh Margit: A KÁLÓT és a katolikus társadalompolitika 1935-1946. Bp. 1998. 75. A Korunk Szava és az Uj Kor perlekedésének rendezésére Serédi Jusztinián 1935 nyarán - a polgári törvényszéki tárgyalást elkerülendő - egy választott bíróság felállítását kezdeményezte.83 Szekfű Gyula a bizottsági tagok nevében 1936. április 1-jén tájékoztatta az ítéletről a főpásztort. A tíz oldalas összegzés egyik lényeges megállapítása volt, hogy a kiválás hátterében „erős személyi és elvi ellentétek”, s „jórészt politikai okok” húzódtak meg. A marakodás sajnálatos lecsapódásaként jelent meg Balla és Széchényi egy-egy szerkesztői állásfoglalása, amelyben „burkolt és nyílt gyanúsítások” formájában támadták egymást, oly hangnemben és tartalommal, melyek „kimerítették a nyilvános sértést”.84 Jóvátételként a periodikáknak közös nyilatkozatot kellett közzétenniük.85 Az informális bírói testületben Imrédy Béla (1891-1946) gyóntatója,86 Zimányi Gyula piarista pap képviselte a „fiatalokat”. Az 1935 januárjától a Magyar Nemzeti Bank elnökévé kinevezett egykori pénzügyminiszter — miként Aradi Zsolt egy Serédi Jusztiniánnak 1937-ben küldött, utólagos beszámolóban büszkélkedett vele — „hatalmas támogatója” volt az új folyóiratnak. Olyan „gyakorlati katolikus férfi”, „aki kezdettől fogva szeretettel, tanácsokkal és segítséggel látta el a lapot”, s annak 354