Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA a keresztény magyar társadalom megszilárdítását, afféle klebelsbergi konstruktív, műveltségemelő, átépítő munkát jelentett, netán felkészülést az addig nem preferált munkakörök betöltésére, hanem a zsidóság „feltétlen meghajlását”. „Akár kisebbségi, akár cionista, akár asszimilációs alapon állunk, keresztség nélkül nem jutunk célhoz, mert a zsidóság olyan sokrétegű.”58 Gondolatmenete végén, következetlenül, „elkülönítést”, „különös kisebbségi jogokat”, azaz nemzetiségi státust (és öndefiníciót) ajánlott az érintetteknek, ezzel mintegy kétségbe vonta, hogy létezhetnek „zsidóvallású magyarok”.59 A dualizmus utolsó három évtizedét megélő Széchenyi György jóval árnyaltabban tekintett e problémára.60 Az 1934 nyarán megjelent lapszámok más kérdések (autoriter rendszerek, önkormányzatiság, tekintélyi állam, korporativizmus értelmezése, egyén és közösség viszonyának meghatározása) kapcsán már tükrözték a szerkesztőségen belüli törésvonalakat. 58 Uo. 275. 59 Utolsó mondataival saját tételének mond ellent, emellett németországi példája konfúziót okoz. Az asszimilációs folyamat nem azonos a „jogi kivétel” megadásával. „Szolgálhatja a »vendéglátó nép« érdekeit egy kisebbség is, és hátsó gondolatok nélküli tökéletes átolvadásnak mindig megvan a lehetősége. Hiszen még a német árja-paragrafus is ismer kivételt olyanok számára, akik a nemzet érdekében szolgálatokat végeznek.” Uo. 275. A fajvédő Lendvai István - 1935 után a Korunk Szava szerzője, 1938-tól a Magyar Nemzet publicistája - nem volt elnéző „a sémita származású, mégis erős hitlerista rokonszenveket tápláló »aktívkatolikus« íróval”, Aradi Zsolttal, akinek következő kötetét kérlelhetetlenül ízekre szedte. Lendvai István: Egy zsidó öt alakban. Korunk Szava 6. (1936) 15-16. sz. 298-299. 60 Hantos-Varga M.: Avítt antijudaizmus és modern fajelmélet között i. m. 473-477. 61 Az új katolikus szépirodalmi folyóirat: Vigilia. Korunk Szava 3. (1933) 13-14. sz. 211. 62 EPL 243/1935. A Vigilia c. lap ajánlása. 1935. január 22. A cenzor véleménye alapján a Vigilia megkapta az Imprimaturt. 63 Széchenyi György: Nyílt válasz Balla Borisz levelére. Korunk Szava 5. (1935) 7-8. sz. 123-126. A szerkesztők azt kérték, hogy a lap irányítása jogilag is a kezükbe menjen át. Az „aktív katolikusok” szakadása: az Uj Kor folyóirat 1933 júliusától a Korunk Szava hiánypótló orgánumként, katolikus szépirodalmi lapként kezdte hirdetni a VigíliátV melynek első száma csak másfél évvel később, 1935 februárjában jelent meg,62 a címlap szerint Aradi-Balla-Possonyi kiadásában. A literátorok ezzel szemben titokban készítették elő a Korunk Szavára küllemében és szerkezetében is hasonlító ellenlábas médium piacra dobását, amelynek az Uj Kor címet adták. Kiválásukat, a kiadóhivatal tisztviselőit maguknak megnyerve, váratlanul jelentették be. Miután maradásuk fejében hiába követelték a Korunk Szava feletti abszolút rendelkezés jogát, Balla Borisz 1935. április 6-án, lapzárta előtt két nappal, Bécsből írt levelében jelentette be felmondásukat.63 Az olvasóközönség a csúf esetről, majd a pereskedésről és 351
