Századok – 2023

2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez

ILLÉSHÁZY ISTVÁN, FORGÁCH FERENC ÉS A JEZSUITÁK kérdés megtárgyalására, hanem az országgyűlés egyik cikkelye is. A prépostság eladományozását ugyanis az 1588. évi 44. cikkelyben19 a rendek csak feltételesen ismerték el, és álláspontjuk évekkel később sem változott. Kifogásolták, hogy Turócot szerzetesrendnek, nem pedig világi egyházi személynek adományozták. Közben figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a IV. Béla alapította turóci pré­­postságot a premontreiek birtokolták egészen 1535-ig, amikor Majthényi Uriel apát évi 300 forintért átengedte azt Révay Ferencnek, aki egy évvel korábban vet­te meg a prépostságot erőszakkal elfoglaló Nyáry Ferencről.20 Az 1587—1588. évi országgyűlésen azonban az elnöklő Ernő főhercegnek annyit sikerült elfogadtat­nia a rendekkel, hogy a prépostság ügyében a végleges szövegbe az enyhébb meg­fogalmazás kerüljön. Az iratok elárulják, hogy ez 1588 januárjában, a Magyar Tanács ülésén történt, ahol jelen volt Révay Ferenc és Illésházy István is.21 Az ügy mégsem került nyugvópontra, néhány hónappal később ugyanis a két főúr már fenyegetően lépett fel, amiről Joannes Victoria rendtag 1588 szeptemberében írott leveléből értesülünk, aki a fellépésüket azzal kommentálja, hogy az egyikü­ket — akármit jelentsen is ez — lekenyerezték, míg a másikat megfenyegették, így most a rend békében megfér velük.22 19 Magyar Törvénytár 1526-1608. évi törvényczikkek. Ford. Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen. Jegyz. Márkus Dezső. Bp. 1899. (a továbbiakban: MT 1526-1608) 725., 727. A kiadók szerint a cik­kelyt nem szentesítették. Uo. 724. 20 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre I. Pest 1870. 675. 21 A tárgyalásokról lásd Magyar Országgyűlési Emlékek VII. 1582-1587. Kiad. Fraknói Vilmos - Ká­rolyi Árpád. Bp. 1881. (a továbbiakban: MOE) 213., 217., 218., 219-220., az iratokat 342-343., 355., 358., 361., 379-380. 22 loannes Victoria, a bécsi jezsuita kollégium prokurátorának tájékoztatása a turóci prépostság birto­kairól. H. é. n. [1588. szept.] MAH III. 215. 23 Leonard Classovitius levele Johann Reynelnek. Vágsellye, 1588. dec. 17. MAH III. 257. 24 Szuhay István levele Johann Reynelnek. Vágsellye, 1588. dec. 17. MAH III. 261-262. A nyugalom azonban csak látszólagos volt: a két urat hiába próbálták távol tar­tani a birtokoktól, Illésházy a két évvel korábbi visszautasítást, valamint a köze­lebbről meg nem nevezett egyéb manővereket zokon vehette, amire az enged követ­keztetni, hogy 1588-ban Sellyére és három hozzá tartozó falura rátörtek Illésházy parasztjai (illyeschasini), ahogyan Classovitius 1588. december 17-ei levelében ol­vashatjuk.23 Az egyik település Pered volt, a másik kettőt nem nevezték meg, de a fent elmondottak alapján egészen bizonyos, hogy Királyfaluról és Hosszúfaluról van szó. Az erőszakos fellépés során egy ember meg is halt. A prépostság birtokait a szentgyörgyiek és a baziniak támadták meg. Peredet, mint láttuk, el is foglalták, s nyilván ekkor csatolhatták Alsószelihez. Az ügyben Ernő főherceg parancsára vizs­gálóbizottság alakult, amelynek a vezetője — nem meglepő módon — éppen Szuhay István volt.24 A jezsuita források szerint a protestáns rendek nem csak az ország­gyűlésen próbálták a turóci prépostságtól távol tartani a jezsuitákat. Fellépésüket 324

Next

/
Thumbnails
Contents