Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
ILLÉSHÁZY ISTVÁN, FORGÁCH FERENC ÉS A JEZSUITÁK az uralkodó akaratára támadásba lendülő kamarai tisztviselők, Georg Hoffmann és Wolffgang Unverzagt fellépése jelentette. A történet másik érdekessége, hogy Illésházy küzdelmét kezdetben Szuhay István kamaraelnök személyében a Magyar Kamara is támogatta. Az igazán jelentős változást (az említett két udvari kamarai tisztviselővel együtt) így éppen az ő pálfordulása jelentette, mivel hűséges hivatalnokként - nem utolsósorban saját becsvágyától is hajtva - engedelmeskedett a hatalom utasításának, és Illésházy ellen fordult, akivel korábban kifejezetten szívélyes viszonyt ápolt. Károlyi tehát így vázolta fel az előzményeket munkájában.3 3 Uo. 29-33. 4 Makkai L.: A Habsburgok és a magyar rendiség i. m. 173-181. 5 Monumenta Antiquae Hungáriáé II-IV. 1580-1600. Ed. Ladislaus Lukács. Romae 1976-1987. (a továbbiakban: MAH); Jezsuita Okmánytár 1/1-2. (Adattár XVI-XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 34.). S. a. r. Balázs Mihály - Kruppa Tamás - Lázár István Dávid - Lukács László. Szeged 1995. (a továbbiakban: JO). Makkai leginkább az események hátterének bemutatásával járult hozzá a kutatáshoz. Kiemelte az ellenreformáció szerepét — a vallási szál ugyanis Károlyinál csupán elnagyoltan jelent meg -, és összekapcsolta Illésházy és a két mezőváros ügyét a többi 1601 és 1604 közötti, a katolicizmust erősítő és a rendi jogokat csorbító kormányzati lépésekkel, amelyeket a történetírás a Bocskai-felkelés kiváltó okaiként szokott megjelölni.4 Illésházy ügyének azonban vannak olyan vonatkozásai, amelyek nem szerepelnek a két történetíró munkáiban, de szervesen hozzátartoznak a per előéletéhez. Illésházy és a jezsuiták Károlyi Árpád és Makkai László még nem idézhetett egy olyan fontos forráscsoportot, amely több, máshonnan nem ismert adatot tartalmaz Illésházy személyéről és viselt dolgairól. Ezek a Jézustársaság 1550—1600 közötti iratai, amelyeket Lukács László adott ki négy kötetben, valamint a Jezsuita Okmánytárban olvasható levelek (1601—1606).5 Mindezek mellé a kutatás során figyelembe kell még venni a Hofkammerarchiv Hoffinanz-Ungarn és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Kamara Archívumában (MNL OL MKA) lévő jezsuita vonatkozású kiadatlan iratanyagot is. Az adatokat nem kronológiai rendben idézem, hanem 1601-ből kiindulva, amikor az Illésházy elleni eljárás megindult. A Jezsuita Okmánytár 1601-ből csupán néhány, minket érdeklő adatot közöl, s ezek egyike sem a rend római központi levéltárából, hanem az MNL OL MKA- ból került elő. Az iratokban határvitáról és birtokcseréről van szó, amelyekben Illésházy neve ugyan nem bukkan fel, de a jezsuita rend birtokába került turóci 320
