Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
ORDASI ÁGNES Pár évvel később, az impériumváltások éveiben a Delta, a Baross-kikötő és a Brajdica helyzete már nem elsősorban a fakereskedők portékáinak védelme kapcsán került napirendre, hanem azért, mert a Fiume-probléma immár nemzetközi szintre emelkedett azzal, hogy tisztázni kellett, meddig terjed a délszláv állam, és hol húzódik az Olasz Királyság határa.152 A folyamatos feszültséget generáló kérdés csak 1947-ben oldódott meg Fiume és Susak jugoszláv fennhatóság alatt történt egyesítésével.153 152 Attilio Depoli: Il confine orientale di Fiume e la questione del Delta della Fiumara. Fiume 1921.; Bartulovic, Z: Pravno-Povijestni i. m. 153 Lidija Butkovic Micin: The Development of the Delta and Brajdica Areas in Post-WWII Rijeka: Between Vision and Reality. Serbian Architectural Journal 8. (2016) 2. sz. 275-294. Összegzés 1868-ban Fiume ismét magyar fennhatóság alá került, ami új fejezetet nyitott a város életében. A változások közül az egyik leglényegesebbnek tekinthető, hogy Fiume a Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötővárosává válva jelentős állami ambíciók keresztmetszetében találta magát, ami közigazgatási, politikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt éreztette a hatását. A kiemelt szerep azonban nemcsak táguló perspektívákat, de fokozódó, több oldalról megfogalmazott elvárásokat is maga után vont, amelyeknek a város csak nehezen vagy egyáltalán nem tudott megfelelni. A Fiume fejlődésével járó kihívások a helyi társadalom egyik legfontosabb megélhetési forrását, a faüzletet sem hagyták érintetlenül. Az urbanizáció, a növekvő népesség, az építkezések, valamint a külföldi kereskedelmi partnerek igényei miatt számottevően nőtt a fa iránti kereslet, miközben az intenzív kitermelés következtében a közeli erdők faállománya látványosan csökkent. Ezáltal a fa beszerzése egyre távolabbi területekről, gyakran csak a faüzletben ugyancsak érdekelt magyar állam segítségével valósulhatott meg. Mindazonáltal a fának nemcsak a kitermeléséről, beszerzéséről és feldolgozásáról kellett gondoskodni, hanem a szállítás megkezdéséig annak tárolásáról, kezeléséről és őrzéséről is. Valójában a raktározás az egész (fa)üzlet egyik kulcsát jelentette, hiszen megoldatlansága a normális üzletmenet elé is komoly akadályokat gördített volna. Magától értetődik, hogy a probléma megoldása az alig 19,57 km2-es, a Karszt-hegység és az Adria közé fizikailag beszorított, közjogilag a szomszédjaitól államhatárokkal elválasztott kikötővárosban vitális kérdést jelentett. Akihívás a városi elitcsoportokat és az államot egyaránt lépésekre sarkallta. Ezek leglátványosabban a vitatott hovatartozású Deltán és az egyértelműen Horvátország integráns részének számító Brajdicán farakhelyek megszerzésére, 31