Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: A váradi Szent László királyról elnevezett társaskáptalan megalapítása
A VÁRAD I SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL ELNEVEZETT TÁRSAS KÁPTALAN MEGALAPÍTÁSA hogy a korábban, a (modern) forráskritika alkalmazása nélkül kiadott középkori szövegeinket, jelen esetben szabályzato(ka)t újra elő kell vennünk, és korunk kiadási elvei szerint újra kell közölni, valamint a történeti irodalom eredményei és szempontjai szerint ismét fel kell dolgozni. A második, hogy a forrásbázis bővülésével, illetve a forrásfeltárás előrehaladtával a korábbi adattárakat, jelen esetben archontológiákat frissíteni kell, tehát időről időre érdemes azokat újra elkészíteni. Ennek tudományos hozadékát éppen a vizsgált társaskáptalan esete szemlélteti a legjobban: Szentimrei György prépostnak az 1480-as évek végén való felbukkanása ugyanis teljesen új megvilágításba helyezi az alapítás időpontját. A harmadik tanulságunk az lehet, hogy egy intézmény megalapítása, majd „felszerelése” és működési szabályzatának megalkotása nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem akár több éven, évtizeden át húzódó folyamat volt. Ráadásul ezen időszak alatt sor kerülhetett a már meghozott intézkedések korrekciójára is. A statútumok nem holt szövegek, nem voltak kőbe vésve, ha szükségesnek ítélték, akkor változtattak rajta, a korábbi, immáron elavult példányt pedig nem feltétlenül őrizték meg. A Szent László királyról nevezett egyház azonban a szerencsés kivételt jelenti számunkra, mivel itt fennmaradt az új, javított szabályzat alapjául szolgáló korábbi változat példánya is. Ugyanakkor minden erőfeszítésünk ellenére a társaskáptalan pontos alapítási időpontját egyelőre nem tudjuk megadni: a prépostjának első szereplése (1488), illetve annak alapján, hogy a korábbi szabályzat szövege nem az alapításkor készült, csak annyit állíthatunk, hogy a Mátyás-kor végén már létezett az intézmény. Egy új egyház alapításának sokféle oka lehetett, minderről a korábbi szerzők már írásaikban megemlékeztek.119 Ezekhez még egy, eddig nem hangsúlyozott szempontot tehetünk: a társaskáptalan létrehozásával Várad mint egyházmegyei székhely „szintet lépett” és igen illusztris társaságba került. A középkori Magyar Királyságban mindösszesen két olyan város, püspöki (érseki) székhely volt korábban, amelyben a székeskáptalanon túl másik három intézmény működött: Esztergomban Szent György, Becket Szent Tamás és Szent István első vértanú,120 Egerben pedig Szűz Mária, Szent Péter és Szent István tiszteletére szentelt társaskáptalanok121 voltak. E két helyhez csatlakozott tehát harmadikként Várad városa, ahol a 15. század végén immáron szintén három („a kisebb” Szűz Mária, a Keresztelő Szent János és az újonnan alapított Szent László király sírja)122 társaskáptalan létezett. 119 Lásd a tanulmány elején lévő jegyzetek irodalmát. 120 C. Tóth N.: Esztergomi székes- és társaskáptalanok arch. i. m. 51., 58., 61. Vö. Thoroczkay Gábor: Az esztergomi Szent Tamás-prépostság története a 14. század közepéig. (Adalékok a magyarországi püspöki székhelyeken működő társaskáptalanok históriájához) Belvedere Meridionale 34. (2022) 4. sz. 46-55., 47-48. 121 C. Tóth N: Egri káptalan i. m. 54., 55., 56. 122 KristófI.: Váradi káptalanoki. m. 86-88. 304
