Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: A váradi Szent László királyról elnevezett társaskáptalan megalapítása
A VÁRAD I SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL ELNEVEZETT TÁRSAS KÁPTALAN MEGALAPÍTÁSA kapcsolódott be a munkába.93 Mindezek alapján Kálmáncsehi Domokos püspök szerepe egyfelől az intézmény funkciójának kialakításában és jövedelmi hátterének rendezésében, másfelől pedig a statútumok megalkotásában lehetett jelentős, mint azok alkotója és/vagy kezdeményezője. 93 Első kiadványuk: DL 65185. (1500. júl. 28.), az Adatbázisban 1495. évvel szereplő DL 65193. oklevél valójában 1505-ben kelt (vö. Bogdándi Zs.: Váradi káptalanok i. m. 33-34.) 94 Ezeket lásd Függelék II. 95 Bogdándi Zs.: Váradi káptalanoki. m. 33. A korábbi és későbbi határozatok eltérései Az 1501 nyarára keltezhető korábbi, illetve 1508. december 15-én megerősített statútumok szövege között a fentebb már vizsgált, személyekre vonatkozó eltéréseken túl további különbségek is vannak.94 Ezek egyik része csupán stilisztikai (például a dékáni esküben két helyen is bővítették a meelmeo személyes névmással a szöveget), másik része azonban lényegesebb eltéréseket hordoz. Az egyik mindjárt az első cikkelyben található: amíg a korábbi rendelkezés szerint a hiteleshelyi munkában résztvevő négy kanonok95 még háromhavi „váltásban” dolgozott, addig az újabb szerint kéthavonta váltották egymást. A 4. cikkelyben a városban lakó kanonokokkal kapcsolatban változtattak a szövegen: amíg a korábbi változat szerint a székesegyházban hajnalban az új kollégium védőszentjének, Szent László királynak a tiszteletére tartandó misén a kanonokok, ha alkalmas nekik, kötelesek karingben megjelenni, ha azonban törvényes akadály hiányában nem jelentek meg, akkor hat dénárt kell fizetniük; a későbbi változat ezt annyiban módosította, hogy kanonokok, hacsak valamilyen valós akadály vagy egyéb más szükség nem tartja őket vissza, kötelesek tíz dénár büntetés terhe alatt részt venni azon. Az ötödik cikkelyben, a kanonokoknak járó jövedelmek szétosztása kapcsán a korábbi rendelkezést bővítették a hiteleshelyi munka révén (pecsételési pénzek és egyéb mindennapi bevételek) beszedett pénzek szétosztásának módjával. A hatodik cikkelyben a kanonokok saját lakhelyével kapcsolatos intézkedést egészítették ki azzal, hogy abban a mindenkori püspök másképpen is rendelkezhet. A 12. és 13. cikkelyben található fegyelmi ügyekkel kapcsolatos határozatokat kibővítették azzal, hogy a feleknek lehetőségük van a püspökhöz vagy vikáriusához fellebbezni az ügyben. Végül, a 15. cikkelyben a békétlenkedő kanonokok büntetéséről szóló részt jelentősen megváltoztatták: amíg a korábbi verzió szerint a bűnöst a társaskáptalan prépostja és tagjai belátásuk szerint büntethetik, akár ki is zárhatják a testületből, addig az új kiegészítés szerint az ilyen kanonokot meg kell fosztani három hónapra a jövedelmeitől. Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a két statútum szövege közötti különbségek, változtatások 300
