Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: A váradi Szent László királyról elnevezett társaskáptalan megalapítása
A VÁRAD I SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL ELNEVEZETT TÁRSAS KÁPTALAN MEGALAPÍTÁSA egy bizonyos Osvát59 nevű presbiterre vonatkozó adatok (1497-ben említik a Szent László-egyház tagjaként), illetve Kálmáncsehi Domokos püspökségének kezdete (1495) alapján 1495 és 1497 közé tette, és az alapító személyét Domokos püspökben határozta meg, mégpedig a statútum szövege alapján {domini Dominici episcopi ecclesie Waradiensis, domini scilicet et patroni atque auctoris dicti novi collegii et ecclesie nostre capitularispredictè).^ Bunyitay Vince megállapítását az előbbi érvek valóban alá is támasztják, de könyve megjelenése óta a középkorra vonatkozó forrásbázis jelentős bővülése, valamint kutatásaim nyomán előkerült újabb archontológiai adatok az alapítás idejének és az alapító személyének újragondolására ösztönöztek. 59 A szóban forgó Osvát vélhetően azonos a társaskáptalanban utóbb adatolható Kanizsai Osváttal, arájuk vonatkozó adatok ugyanis tökéletesen kiegészítik egymást: Osvát utoljára 1499. ápr. 8-án (DL 20817.), míg Kanizsai Osvát először 1501. júl. 22-én (DL 88866.) szerepel; a „vezetéknév” feltűnésére magyarázatot adhat, hogy a káptalan minden tagja esetében feltüntették azt a hiteleshelyi oklevelekben (ugyanilyen példa még György és Székelyhídi György kanonok is). 60 Bunyitay V: A váradi püspökség i. m. II. 209. 61 „prepositus Sancti regis Ladislai in ecclesia Waradiensis” - 1488. júl. 30. (DF 215420.), 1489. márc. 21. (DL 46112.), 1489. júl. 28. (DF 215483., DF 229012.). 62 Kristóf I.: Váradi káptalanok i. m. 206/50. sz. (1468-1475, 1484); Bunyitay ló: A váradi püspökség i. m. II. 152. 63 Archivio Apostolico Vaticano (a továbbiakban: AAV) Regesta supplicationum vol. 616, fol. 13r-v. (Köszönöm Szovák Kornélnak, hogy felhívta a figyelmemet a forrásra.) 64 DL 55969., 55975. - Köszönöm Lővei Pálnak az azonosításban nyújtott segítségét. 65 Engel Pál: Középkori magyar genealógia. In: Magyar középkori adattár. (Arcanum Digitéka) CD-ROM. Bp. 2001. Tomaj nem 9. tábla: Abádi; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I —III., V. Bp., 1890-1913. (a továbbiakban: Csánki) 70., 74. Az alapítás idejének kérdéses voltára utaló első jelek a Mátyás-kor végéről bukkanak fel: 1488-ban és 1489-ben ugyanis már szerepel a forrásokban egy György nevű személy, aki magát a váradi Szent László-egyház prépostjának nevezte.61 A mondott György, jóllehet ez előbbi adatokat nem hasznosították, korántsem ismeretlen a szakirodalom számára, apját Bálintnak hívták és 1468-ban már több egyházi javadalommal rendelkezett: váradi kanonok és bihari főesperes, illetve egyúttal a váradelőhegyi Szent István protomártír-egyház prépostja is volt.62 Mindezen javadalmai az újabb kutatások révén már egy évvel korábbról is adatolhatóak, sőt 1467 október 22-ei, Rómában benyújtott kérelméből ismerjük „családnevét” is, ezek szerint Bálint fia, György a Szentimrei családból származott.63 Ez, illetve 1473. és 1474. évi oklevelein többé-kevésbé épen fennmaradt pecsétképének lenyomata (amely egy jobbra forduló griffet madárlábakkal és szárnyakkal ábrázol)64 alapján György a Tomaj nemzetségnek a Heves megyei Szentimrén is birtokos Abádi-ágából65 származott, noha a családfán egyelőre nem tudjuk elhelyezni. 1450-ben iratkozott be a krakkói egyetemre és négy év múlva szerezte meg 296
