Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: A váradi Szent László királyról elnevezett társaskáptalan megalapítása
A VÁRAD I SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL ELNEVEZETT TÁRSAS KÁPTALAN MEGALAPÍTÁSA megvan,16 ellenben az 1811. évi, szintén a pozsonyi káptalan által készített hiteles másolata,17 amely alapján a szövegét Bunyitay Vince 1879-ben, illetve sajtóhibái miatt 1883-ban újra leközölte, ma már nincsen meg.”18 (Később látni fogjuk, hogy e példány hiánya szerencsére nem nehezíti meg a helyzetünket.) 16 DF 286525. (SNA, Nagyváradi premontrei prépostság levéltára, Középkori oklevelek E 1, N. 6.) 17 Jászói konvent házi (jelenleg: magán) It. E 100, N. 12. (szövege lappang, a DF-ben nincs meg). 18 Solymosi L.: Egri statútum i. m. 139. 13. jegyzet. 19 C. Tóth Norbert: Magyarország késő középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 27.) Győr 2017. (a továbbiakban: Egyházi arch. 1440-1526.) 111. Figyelmünket a két „záradékolt” példányra érdemes fordítanunk (lásd Függelék II.). Mindkettő füzetalakban maradt fenn, de szövegük jelentősen különbözik egymástól. Az időben előbb leírt példányét egy ismeretlen személy javította, illetve kiegészítette. A másik, a Turzó Zsigmond váradi püspök által 1508. december 15-én megerősített példányé a korábbi, időközben javított szöveg letisztázásával keletkezett, de ebből az akkor már nem időszerű részeket kihagyták. Ez utóbbit írták át előbb 1727-ben, majd 1811-ben, és ezt adta közre Bunyitay Vince. Kiadása azonban elfedi az annak alapjául szolgáló szöveg tartalmát, hiszen a korábbi időpontban lejegyzett szabályzat több ponton eltér a későbbiekben eszközölt kiegészítések révén összeállt 1508. évi példányétól. Ezen eltérések zöme az új kollégium alapítási idejének megállapításához nem szolgál érdemi információval, a többi viszont jó támpontot nyújt ehhez. Az eltérések többsége - szerencsénkre - „személyi jellegű”. A legelső rögtön a statútum bevezető részében található: a korábbi példányban szereplő „Domokos püspök” nevét a „főpap” szóra cserélték, az ugyanebben a mondatban álló „Benedek szerzetes trinopolitani püspök” kifejezést pedig elhagyták az 1508. éviben. A számunkra legfontosabb különbségek a 12. artikulusban és a szabályzat végén találhatók: az időben előbb keletkezett szöveg esetében a 12. és 13. címek között szerepel - más kézzel - a megerősítő záradék {Mi, Domokos püspök ...), míg az 1508. évi példányban ez természetesen hiányzik. A szabályzat lezárása szintén eltér egymástól, amíg a korábbin Domokos püspök, addig az 1508. december 15-ei példányon Turzó Zsigmond püspök sajátkezű megerősítő záradéka áll. Nézzük meg ezek után, hogy pontosan mit tudunk róluk! Domokos püspök neve mögött, ahogyan azt már korábban megállapították, egyértelműen Kálmáncsehi Domokos váradi püspök rejtőzik. Domokos fehérvári prépostot, személynököt, a szekszárdi apátság kommendátorát Antonio Bonfini tanúsága szerint 1495. május 20-án nevezte ki II. Ulászló király a váradi püspökség élére, pápai megerősítésére pedig öt hónappal később, október 16-án került sor.19 Az egyházmegyét több mint hat évig kormányozta, 1501. július 27-én még 290
