Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Galamb György: Kapisztrán János magyarországi levelezése. Szöveghagyomány és megközelítési szempontok
GALAMB GYÖRGY ellene. így amikor Becsben érte a csehországi meghívás, hamarosan útnak is indult.18 Vérmes reményei azonban nem váltak valóra: hajthatatlan álláspontja miatt sem V. László király környezete, sem olyan befolyásos személyek, mint Nicolaus Cusanus vagy Enea Silvio Piccolomini nem pártolták, hogy Prágában prédikálhasson. így tehát a Prágától messze eső cseh és morva városokban volt kénytelen időzni, és a katolikus arisztokrácia és a főpapság néhány exponensével épített ki szorosabb kapcsolatokat.19 18 Az itáliai obszervánsok részéről korábban is megvolt a szándék a csehországi térítésre: Kapisztrán rendtársa, Marchiai Jakab is eredetileg (1453-ban) Csehországba készült, de Guillelmus de Casalis generális miniszter megírta neki, hogy csak a boszniai kolostorok reformja után mehet Csehországba: Eusebius Fermendzin: Acta Bosnae, potissimum ecclesiastica. Zagrabiae 1892. 149. No. 733. 19 Hofer, /..-Johannes Kapistran i. m. II. 69-146.; Pawel Kras: John of Capistrano and his Correspondence Related to the Polish Kingdom and Silesia. In: The Correspondence of John of Capistrano i. m. 48-49. 20 Boroszlóban elsősorban a bűnökről prédikált, lásd Gecser Ottó: Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban. Aetas 17. (2002) 4. sz. 5-28. 21 Hanna Zaremska: John of Capistrano and the 1453 Trial of Wroclaw Jews. In: The Grand Tour of John of Capistrano i. m. 149-168. 22 A megalapított vikária is Bernardin nevét kapta. Tagliacozzo beszámolója szerint Kapisztrán a nándorfehérvári harcok során a sienai szent zászlaját (gonfalone) emelte magasba: Thallóczy Lajos — Aldásy Antal: Magyarország melléktartományainak oklevéltára II. A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Monumenta Hungáriáé Historica 33.) Bp. 1907. 385. No. 518. Bernardin szentségének Kapisztrán általi felhasználására lásd Hofer, /.-Johannes Kapistran i. m. 237.; Ludovic Viallet: Sainteté et Observance franciscaine en Europe centrale: Bernardin de Sienne et Jean de Capistran. In: Les saints et leur culte en Europe centrale au Moyen Age (XIe - début du XVIe siècle). Éd. Marie-Madeleine de Cevins - Olivier Marin. Turnhout 2017. 227-243. 23 Hofer, /.-Johannes Kapistran i. m. II. 236-238., 271. Utazása következő szakaszát a szászországi városokban töltött idő jelenti (nagyjából 1452 februárja és 1453 januárja között), majd ezt követi két fontos helyszín: Boroszló (1453. február-augusztus) és Krakkó (1453. augusztus-1454. május). Prédikációihoz itt két fontos törekvés kapcsolódott: az egyik a valláserkölcsi reform,20 szoros összefüggésben az antijudaista kampánnyal, amely elsősorban Boroszlóban bontakozott ki,21 a másik a ferences obszervancia terjesztése, ami Sienai Bernardin népszerűsítésével párosult.22 E téren már az utazás első szakasza is hozott eredményeket: létrejött az osztrák-cseh obszerváns vikária (1452), amelybe a későbbiekben számos alapított vagy átvett kolostor tartozott Sziléziában, Szászországban és Lengyelországban.23 Kapisztránt útja következő időszakában, 1454 második felében és 1455 elején már a keresztes hadjárat szervezése foglalkoztatta. Részt vett a frankfurti (1454. szeptember vége—október eleje), majd a bécsújhelyi (1455. február—április) birodalmi gyűlésen, amelyek azonban sovány eredményt hoztak. Egyidejűleg 261
