Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Klaniczay Gábor: Kapisztrán János, a prédikátor és csodatevő élő szent Magyarországon
KLANICZAY GÁBOR az antijudaista indulatok felszínre kerüléséhez, és ezt egy karizmatikus prédikátor még inkább fel tudta korbácsolni. Részvétele a kegyetlen ítélettel végződő inkvizíciós vizsgálatokban pedig egyértelműen felelőssé is teszi azokért Kapisztránt.53 53 Kapisztránt mentegeti Bölcskey Ö.: Capistranói Szent János élete és kora i. m. II. 45-77.; Hofer, Jr. Johannes Kapistran i. m. II. 222-228.; Hibáztatja: Rubin, M.: Gentile Tales i. m. 120-125.; Heide marie Petersen: Kapisztrán Szt. János hitszónoki tevékenysége Boroszlóban és Krakkóban, s annak hatása a helyi zsidó közösségekre. In: Európa védelmében i. m. 24-30.; Roest, B.: Giovanni of Capestra no i. m. 130-136.; Hanna Zaremska: John of Capistrano and the 1453 Trial of Wroclaw Jews. In: The Grand Tour of John of Capistrano i. m. 149-168. 54 Fara, N de: Vita et gesta i. m. 463. 55 Tari Kapisztránhoz írt leveleit kiadta a Pawel Kras által szervezett lengyel társprojekt, lásd Pawel Kras: John of Capistrano and the Cracow Brethren. In: The Grand Tour of John of Capistrano i. m. 303-321.; Letters Related to the History of Poland and Silesia (1451-1456). Eds. Pawel Kras et al. (Corpus epistolarum Ioannis de Capistrano 1.) Warsaw-Lublin 2018. No. 43., Nr. 46. 306-309. 56 Zaremska, H: John of Capistrano i. m. 160-161. 57 E leveleket fordításban közli: Bölcskey Ö.: Capistranói Szent János élete és kora i. m. II. 214-222. 58 Hofer, /..-Johannes Kapistran i. m. II. 278-279., 299-547. E kérdés tágabb kontextusáról lásd Norman Housley: Crusading and the Ottoman Threat (1453-1505). Oxford 2012.; Julian M. Damian: L’Osservanza francescana e le crociate contro i turchi: da Eugenio IV a Pio II. Chronica 15. (2017) (=Franciscan Observance between Italy and Central Europe. Proceedings of International Conference, 4-6 December 2014. Ed. György Galamb) 45-60.; Mixston,J. D.: The Cruside od 1456 i. m. Boroszló után 1453 augusztusában Kis-Lengyelországba, Krakkóba utazott, ahol a prédikációi hasonló ügyekkel foglalkoztak: itt is sor került a „hiúság-máglya” felállítására, amiről beszámol biográfusa, Niccoló da Fara; 54 és itt is nagy sikerrel alapított obszerváns kolostort, melynek gvárdiánja Kapisztrán egy magyar rendtársa, Tari László lett.55 Szintén elkezdődött a boroszlói vádaskodások kapcsán egy zsidóellenes vizsgálódás, de IV. Kázmér lengyel király - V. László tanácsadóival ellentétben - nem támogatta az eljárást, ezért ennek nem lett következménye.56 Krakkóból Kapisztrán ismét Csehországba vette útját, újfent Prágába szeretett volna eljutni, de ezt az V. László nevében írt levél nem engedélyezte, ezért csak Olomoucig jutott el. Innen pedig 1454 szeptemberében Frankfurtba utazott, hogy részt vegyen a birodalmi gyűlésen. Az őt annak idején Ausztriába hívó Enea Silvio Piccolomini volt az, akitől Kapisztrán új, fontos megbízatást kapott: fordítsa mozgósító erejű prédikációit - a fényűzés, a husziták, az uzsora és a zsidóság elleni kampányok nyomán - egy új ellenség, a fenyegető oszmán birodalom elleni keresztes hadjárat szervezésére. A török kérdés Konstantinápoly 1453-as eleste nyomán a pápaság és az egész keresztény Európa figyelmének a középpontjába került, Frankfurtban is sok szó esett róla, Kapisztrán is - az V. Miklós pápának és (Jó) Fülöp burgundiai hercegnek írt levelei tanúsága szerint - harciasán képviselte a törökök elleni keresztes háború gondolatát.57 Néhány hónappal később, az 1455. márciusi bécsújhelyi birodalmi gyűlésen már Enea Silvio Piccolominival együtt Kapisztrán lett a keresztes háború gondolatának egyik fő szószólója.58 Bár a birodalmi gyűlés e téren nem hozott eredményt, az V. Miklós pápa halála után 1455. április 8-án megválasztott 249
