Századok – 2023

2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás

LETIZIA PELLEGRINI

a középkori christianitas

remélt

helyreállítása, illetve a kora újkori Európa struktúráinak megalapozása — közti különbség akkor vált nyilvánvalóvá, amikor e két elképzelés (a római pápaság által összefogott egység, illetve a különböző uralkodók és országok szerint különféleképpen értelmezett Európa) nyíltan szembekerült egymással. Ez akkor történt, amikor az itáliai ciszmontán obszerváns ferencesek (korabeli szóhasználatban a patres

italicî)

lelkipásztori

tevékenységüket a joghatóságuk alá tartozó közép- és kelet-európai területeken fejtették ki.25

Arra törekedtek, hogy a társadalmi reform modelljének és a societas

christiana

újjáépítésének Itáliában kidolgozott modelljét exportálják az Alpokon túli Európába, és kiterjeszszék minden szintre (a kolostorok reformjától kezdve a prédikációk tematikáján át a hatalmi központokkal kiépítendő kapcsolatokig és az inkvizítori tevékenységig). Mindez Itáliában - különösen a

Quattrocento húszas

és ötvenes évei között - a pápai hatalom helyreállítása nézőpontjából valóban releváns politikai törekvés volt, de az Alpokon túli Európa számára nem tűnt működőképes modellnek.

25 Ez a megbízatás a

IV.

Jenő által létrehozott vikáriusi rendszerre vezethető vissza, amelyet a pápa 1443 és 1447 között írt leveleinek sorozatával szentesített, és amelyet a ciszmontán obszervancia ausztriai, magyarországi, lengyelországi, adriai-tengeri és balkáni térségének joghatósága alá rendeltek, egészen a Szentföldi-kusztódiáig.

26 A legjelentősebbek közül mindenképpen meg kell említenünk Marchiai Jakabot és Gabriele

Rangonit. Vö. San Giacomo

della Marca

nell

’Europa del 400.

Atti

del

Convegno

Internazionale di studi (Monteprandone, 7-10 settembre 1994.). A cura di Silvano Bracci. Padova

1997.;

San

Giacomo della Marca e 1’altra Europa. Crociata, martirio e

predicazione

nel Mediterraneo

Orientale

(sec.

XIII-XV).

Atti del Convegno Internazionale di studi (Monteprandone, 24-25 novembre

2006.)

A

cura di

Fulvia Serpico. (Quaderni di san Giacomo, I.) Firenze 2007. - Gabriele Rangomról

(aki a Kapisztrán utáni korszak kulcsfigurája, az obszervancia első bíborosa volt), lásd Petr Hlavácek: A1 servizio deli’Ordine

e della

cristianità.

Gabriele

Rangoni

da

Verona

(fl

486)

e

il suo

operato nell

’Europa centrale

e in Italia. Frate Francesco

74.

(2008) 71-95.; Roberto

Cobianchi:

Gabriele

Rangone

(d.

1486): The

first Observant Franciscan Cardinal and his Chapel in Santa Maria in Aracoeli, Rome. In: The Possessions of a Cardinal. Politics, Piety, and Art, 1450-1700. Eds. Mary Hollingsworth - Carol M. Richardson. Pennsylvania 2010. 61-76.; Guido De Blasi: Rangoni, Gabriele, detto Gabriele da Verona. In: Dizionario biografico degli italiani 86. Roma 2016. 406-409. A

nagy neveken túl a kevésbé ismert személyek tevékenységének rekonstruálására is törekedtünk.

Kapisztrán Jánost több ferences obszerváns barát előzte meg és követte is az évtizedek során, akik ugyanezen a területen tevékenykedtek,26

mégis az ő missziója lett a pápaság és a különböző európai társadalmak eltérő elképzelései közötti konfrontáció kiemelkedő terepe.

Kapisztrán európai körútja nem volt előre megtervezett, és nem illeszkedett semmilyen rendszerbe. Útjaira nem azzal a határozott elképzeléssel indult el, hogy ott be fog avatkozni a helyi viszonyokba, hanem a különböző akut problémák megoldásával foglalkozott, amelyeket időről időre elé terjesztettek az általa bejárt területeken, s amelyeket fel is jegyzett magának. Működésével egyúttal saját célkitűzéseit is megpróbálta mindenhol előmozdítani: a vallási nézetkülönbségek minden formájának eltörlését, az európai országok uralkodói és a római 225