Századok – 2023

2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás

LETIZIA PELLEGRINI a középkori christianitas remélt helyreállítása, illetve a kora újkori Európa struktú­ráinak megalapozása — közti különbség akkor vált nyilvánvalóvá, amikor e két el­képzelés (a római pápaság által összefogott egység, illetve a különböző uralkodók és országok szerint különféleképpen értelmezett Európa) nyíltan szembekerült egymással. Ez akkor történt, amikor az itáliai ciszmontán obszerváns ferencesek (korabeli szóhasználatban a patres italicî) lelkipásztori tevékenységüket a jogható­ságuk alá tartozó közép- és kelet-európai területeken fejtették ki.25 Arra töreked­tek, hogy a társadalmi reform modelljének és a societas christiana újjáépítésének Itáliában kidolgozott modelljét exportálják az Alpokon túli Európába, és kiterjesz­­szék minden szintre (a kolostorok reformjától kezdve a prédikációk tematikáján át a hatalmi központokkal kiépítendő kapcsolatokig és az inkvizítori tevékenységig). Mindez Itáliában - különösen a Quattrocento húszas és ötvenes évei között - a pápai hatalom helyreállítása nézőpontjából valóban releváns politikai törekvés volt, de az Alpokon túli Európa számára nem tűnt működőképes modellnek. 25 Ez a megbízatás a IV. Jenő által létrehozott vikáriusi rendszerre vezethető vissza, amelyet a pápa 1443 és 1447 között írt leveleinek sorozatával szentesített, és amelyet a ciszmontán obszervancia auszt­riai, magyarországi, lengyelországi, adriai-tengeri és balkáni térségének joghatósága alá rendeltek, egé­szen a Szentföldi-kusztódiáig. 26 A legjelentősebbek közül mindenképpen meg kell említenünk Marchiai Jakabot és Gabriele Ran­­gonit. Vö. San Giacomo della Marca nell ’Europa del 400. Atti del Convegno Internazionale di studi (Monteprandone, 7-10 settembre 1994.). A cura di Silvano Bracci. Padova 1997.; San Giacomo della Marca e 1’altra Europa. Crociata, martirio e predicazione nel Mediterraneo Orientale (sec. XIII-XV). Atti del Convegno Internazionale di studi (Monteprandone, 24-25 novembre 2006.) A cura di Fulvia Serpico. (Quaderni di san Giacomo, I.) Firenze 2007. - Gabriele Rangomról (aki a Kapisztrán utáni korszak kulcsfigurája, az obszervancia első bíborosa volt), lásd Petr Hlavácek: A1 servizio deli’Ordine e della cristianità. Gabriele Rangoni da Verona (fl 486) e il suo operato nell ’Europa centrale e in Italia. Frate Francesco 74. (2008) 71-95.; Roberto Cobianchi: Gabriele Rangone (d. 1486): The first Observant Franciscan Cardinal and his Chapel in Santa Maria in Aracoeli, Rome. In: The Possessions of a Cardinal. Politics, Piety, and Art, 1450-1700. Eds. Mary Hollingsworth - Carol M. Richard­son. Pennsylvania 2010. 61-76.; Guido De Blasi: Rangoni, Gabriele, detto Gabriele da Verona. In: Dizionario biografico degli italiani 86. Roma 2016. 406-409. A nagy neveken túl a kevésbé ismert személyek tevékenységének rekonstruálására is törekedtünk. Kapisztrán Jánost több ferences obszerváns barát előzte meg és követte is az évtizedek során, akik ugyanezen a területen tevékenykedtek,26 mégis az ő missziója lett a pápaság és a különböző európai társadalmak eltérő elképzelései közötti konfrontáció kiemelkedő terepe. Kapisztrán európai körútja nem volt előre megtervezett, és nem illeszkedett semmilyen rendszerbe. Útjaira nem azzal a határozott elképzeléssel indult el, hogy ott be fog avatkozni a helyi viszonyokba, hanem a különböző akut problé­mák megoldásával foglalkozott, amelyeket időről időre elé terjesztettek az általa bejárt területeken, s amelyeket fel is jegyzett magának. Működésével egyúttal sa­ját célkitűzéseit is megpróbálta mindenhol előmozdítani: a vallási nézetkülönb­ségek minden formájának eltörlését, az európai országok uralkodói és a római 225

Next

/
Thumbnails
Contents