Századok – 2023

2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás

EURÓPA ÉS A KÖZÉPKOR HATÁRVIDÉKÉN

Miért tanulmányozzuk Kapisztrán Jánost (és a levelezését)?

Kapisztrán János hol jó, hol rossz hírnevével együtt, problematikus történelmi személyiség. A 20. század végéig a róla szóló historiográfiában legalább három irányvonal figyelhető meg.

Alakját és küldetését a 15. századi Európa történetéről szóló feldolgozásokban egészen napjainkig szinte teljesen figyelmen kívül hagyták. Kivételt csak az úgynevezett késői keresztes hadjáratokról szóló irodalom jelent, ahol tevékenysége néha csupán futó említéssel, néha viszont mélyreható, konkrét feldolgozással bukkan fel, például Norman Housley,

Crusading

und

the

Ottoman Threat (2012) című

kötetében. E kérdéskörhöz kapcsolódnak e tanulmány szerzőjének Kapisztrán Jánossal kapcsolatos kutatásai is.14

14 A kérdés klasszikus feldolgozása: Aziz

Suryal Atiya: The Crusade in the Later Middle Ages. London 1938. A

késői keresztes hadjáratok terjedelmes kortárs irodalmáról lásd Norman Housley:

The

Later Crusades (1274-1580).

From

Lyon

to

Alcazar.

Oxford 1999.; Church Union and

Crusading in the

Fourteenth and Fifteenth Centuries. Eds. Ch. Gastgeber

et al.

Cluj-Napoca

2009.;

Housley, N: Crusading and the Ottoman Threat i. m.; Marco Pellegrini: Le

crociate

dopo le

crociate.

Bologna 2013.; Benjamin Weber: Lutter

contre les Turcs. Les formes nouvelles de la croisade pontificale au XVe siècle. Roma

2013.;

Reconfiguring

the Fifteenth-Century Crusade. Ed. Norman Housley. London 2017. A Toulouse-i Egyetem

támogatásával a késői keresztes hadjáratoknak szentelt kutatócsoport jött létre, amely sorozatot készített a következő címmel: Croisades

tardives. Megjelent

kötetei: I. Les

projets de croisade - Géostratégie

et diplomatie européenne du XIVe au XVIIe siècle. Ed. Jacques Paviot. Toulouse 2014.; VIL Crusading

Ideas and Fear of the Turks in Late Medieval and Early Modern Europe. Ed. Magnus Ressel.

Toulouse

2021.

15 Johannes Hofer: Johannes Kapistran. Ein Leben im

Kampf um die

Reform der

Kirche. I

—II. Bearb. von Ottokar Bonmann. Roma-Heidelberg

1964-1965.

A történeti kutatások második csoportja a 20. századi katolikus, mindenekelőtt ferences történetírás, melyben Kapisztrán János óriásként, mint a kereszténység védelmének mártírja jelenik meg. Ezt a megközelítést figyelhetjük meg a nándorfehérvári győzelemről szóló hagiográfiai jellegű beszámolóktól kezdve késői szentté avatásáig, sőt egészen a 20. század közepéig, amikor Róma a keresztény Európa apostolaként és a tábori lelkészek védő szentjeként ismerte el. Ez az ideológiai-apologetikus olvasat kristályosodik ki Kapisztrán hivatalos életrajzában,15

amely pontosabb forrásmegjelölés nélkül folyamatosan hivatkozik levelezésének egyes részeire. A másik oldal, ezzel vitatkozva, ugyanezzel az ideológiai megközelítéssel fogalmazza meg vádjait: fundamentalista türelmetlenséggel vádolja Kapisztránt lelkipásztori tevékenységének harcias vonásai miatt, amelyek különösen európai kőrútjának hat éve alatt hatalmasodtak el.

A történészi vizsgálódások egy harmadik csoportja a Kapisztránnal kapcsolatos források levéltári kutatását és rekonstrukcióját tűzte ki célul, egyrészt a kanonizáció mielőbbi elérése, másrészt a magyar nemzeti történelemben betöltött központi 222