Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN Ami a magyar „vádaskodásokat” illeti, itt mindenekelőtt Plósz Sándor igazság-, és Lukács Béla, majd Wekerle Sándor pénzügyminiszterek tiltakozásai hozhatók fel például. Ok azt kifogásolták, hogy 1897-ben a horvát hatóságok a Deltához épített Baross-fakikötő mólóját, hullám- és zárgátját mint Trsat-Susak községhez tartozó részeket tüntették fel az új telekkönyvi betétek alapjául szolgáló kataszteri térképeken. A miniszterek arra a következtetésre jutottak, hogy a horvátok ezzel nyíltan a Baross-kikötő és annak tartozékai megszerzésére tettek kísérletet. Szerintük e logika mentén a horvátok akár az osztrák határig terjedő egész „fiumei tengerészetet” (sic!) is maguknak követelhették volna. A miniszterek megoldásként azt javasolták, hogy a Deltát, a Baross-fakikötőt, valamint a mólókat „vitatott” jelzővel lássák el, s egyúttal vezessék be a fiumei telekkönyvbe — tehát valójában kettős iktatást indítványoztak. Ez végül a bán beleegyezése és tudta nélkül 1902-ben meg is történt,74 amiért Trsat-Susak telekkönyvi pert indított Fiume, a MÁV és a kincstár ellen.75 74 MNL OL K 26 873. cs. 1910. 3155/1906. (290. a. sz.) XXV. t.; MNL OL K 26 873. cs. 1910. 2111/1906. XXV. t. (290. a. sz.); MNL OL K26 873. cs. 1910. 4478/1905. XXV. t. (81. a. sz.). A telekkönyvek mérsékelten voltak alkalmasak arra, hogy viszonyítási pontként szolgáljanak az ügy rendezésében, mivel Magyarországon, Horvátországban és Fiumében is más-más időpontban és eltérő hatásfokkal vezették (be) őket, továbbá mert magyar és horvát részről egyaránt történtek szabálytalanságok. 75 II terreno del Delta. La Bilancia, 1909. október 4. 3.; Telekkönyvi pör Fiume és Susak között. Az Újság, 1909. október 1. 8. 76 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 7364/1899. és ad 7364/1899. (5205. a. sz.) XXXI. t.; DARJU 5. 377. d. 18/1886. ad 8/1881.; Le condizioni al Delta e il memoriale dei datori di lavoro. La Bilancia, 1908. január 18. 2. 77 MNL OL Z 1525 263. d. 147789/1899. XVIII. 188. t. (106227. i. sz.). 78 DARJU 5. 377. d. 18/1886. ad 8/1881. 79 MNL OL K228 1. d. 22496/1889. 3. t. (460. a. sz.). 80 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 3155/1906. (290. a. sz.) XXV. t. A Rappresentanza és a Kereskedelmi és Iparkamara tagjai természetesen a magyar álláspontot támogatták és számos alkalommal kijelentették, hogy a két állam (és ezáltal Fiume és Susak) határa nem lehet más, csakis a Recina új medrének, azaz az élő folyónak a közepe. Tehát ott (lehetőség szerint a fiumei hatóságok közreműködésével) a magyar jogrendnek kell érvényesülnie. A városatyák reakciója valójában nem meglepő. Ok vállalkozásaik számára értékesítendő árut, áruik számára vevőt és rakhelyet, városuk számára pedig farakhelyek feletti jurisdictionális jogot követeltek.76 A konfliktusokat súlyosbította, hogy a Delta területe és értéke folyamatosan nőtt a feltöltések miatt:77 1881-ben 0,019152 km2,78 1889-ben már több mint 0,105000 km2 volt,79 1902-ben pedig az 1,3 km2-t is meghaladta.80 Ezekkel a paraméterekkel a Delta a helyi viszonyok közt tekintélyes méretű területnek számított, hisz Fiume a kerületeivel együttesen sem érte el a 20 km2-t. Az igazi gyarapodás 1888-ban kezdődött, miután szerződést kötöttek a Gregersen G. és fiai, 20
