Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gyurgyák János: Elvesztett illúziók – megtalált történelem (Jeszenszky Géza)
TÖRTÉNETI IRODALOM vitás - „»Veszélyben a hon« - és ők ébredeznek” - még nyomokban sem „tartalmazott” szervezett ellenállókat: „Egészen 1919 nyár végéig a kommunista proletárdiktatúra alternatívája nem a »keresztény kurzus« ellenforradalma volt, hanem a szocdem szakszervezetek Szaktanácsa” (166-167.). Ezekhez hasonlóan elfeledett a bolsevizmussal szembeni eltökéltségüket az ukrán sztyeppe helyett a magyar Alföldön demonstráló román katonák tizenegy hónapon át tartó szabadrablása és kegyetlenkedése is. „Ez az időszak olyan a magyar történelmi emlékezetben, akár egy fekete lyuk.” (343.) A magyar történelem első totalitárius kísérlete a legkevésbé sem eredményezett monolit hatalmat. A Hatos által paradoxonok sorozataként leírt időszak avantgárd viszonyai között nem is szerveződhetett valódi rendszerré „a proletariátus diktatúrája”. Az apokaliptikus hajsza végére csak azt sikerült felszámolni, ami a polgári állam(iság) rendszereiből addig még megmaradt. A Karamazov testvérek és az Ördögök deliráló alakjai a fortélyos félelem televényéből előlépve történelmi cselekvőként léptek színpadra, egy kétségbeejtő történelmi szituációban keltve a lehetségesen túlmutató csalóka reményt. A vajúdó új világban egyszerre lüktetett harag, progresszió, absztinencia és terror, rajongás és rettegés, honmentés és világforradalom, esztétikum és életreform. Historizálva sem egységes alakzat. Hogy zárvány-e? A „valóságban minden összefonódik”, szól a Zsivagó doktor főhősnőjével az opus zárómondata (479.). A Rosszfiúk... nem „zárványtörténet”. 1919. március 21-ének minden esetlegességével együtt is van történeti kontextusa, és mi bizonyítaná jobban a történetiségét, mint az, hogy máig is hat? Lehet-e zárvány a Horthy-korszak politikai rendszerének, közbeszédének, kultúrpolitikájának stb. egyik legfontosabb hivatkozási alapja, még ha a rendszert megalapozó törvény (1920. évi I. te. preambulum) (állam)jogi értelemben is zárványnak minősítette azt? Zárvány-e a nyilas rémuralomnak a kommunista rosszfiúk uralmánál csak pár héttel hosszabb tobzódása? Esetleg Rákosi Mátyás regnálása? A dolgoknak történetük van, amelyben egyszerre van jelen a megszakítóttság és a folytonosság. Csak a változás az, ami állandó. A múltról szóló kánon lehet éppen „zárványoktól” megszabadított, magától értetődő problémamentes adottság, csak a múlt akkor előbb-utóbb önálló életre kel. De hogyan lehet konszenzusos interpretáció nélkül közös múltként befogadni azt? Ez lehet Hatos alkotásának tétje. Végül ezzel összefüggésben egy talán illetlen kérdés: lehet-e történetírói eszköz a nevettetés? Csak mert a Rosszfiúk... a Tanácsköztársaság nevetséges arcát (is) megmutatva dönt tabukat, paradigmatikus „megfejtés” nélkül oldva el a múltat a jelentől. Bánkuti Gábor Gyurgyák János ELVESZTETT ILLÚZIÓK - MEGTALÁLT TÖRTÉNELEM Osiris, Bp. 2021. 618 oldal A Wikipédia, korunk gyakran lesajnált, de majdnem mindenki által használt lexikona szerint az 1956-ban született Gyurgyák János egyszerre történész, szociológus, könyvkiadó és lapszerkesztő. Ha „csak” történésznek neveznék, talán többen látnák benne korunk egyik legszélesebb érdeklődésű, legolvasottabb és legtermékenyebb magyar historikusát. Lapszerkesztői, sikeres és rendkívül hasznos könyvkiadói működése mellett terjedelmes és alapos eszme- (de egyben) politikatörténeti monográfiák szerzője. Az, hogy hozzászól a napi politikai, közéleti kérdésekhez is, semmit nem von le történetírói teljesítményéből, ahogyan arra számos példát szolgáltat a magyar historiográfia. Gyurgyák több tudományágat is felölelő tanulmányai, valamint szélesSZÁZADOK 157. (2023) I. SZÁM 202
