Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története (Bánkuti Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM veinek tanulságait egyébként a szerző jó érzékkel be is építette a kötetbe. Itt jegyzendő meg, hogy bár Borbély-Maczky 1918-1919-es tevékenysége - a dokumentumok ritkasága okán - homályban marad, így titokzatos megveretése is, a könyv írója nem konfabulál sem itt, sem másutt: amiről nincs forrása, arról becsületesen elmondja, hogy nem rendelkezik róla információkkal. Az életút végéről, a hasonlóképp titokzatos 1945-ös halálról azonban a lehető legtöbb dokumentumot napvilágra hozza, és az utóélettel, valamint hőse emlékezetével is bőségesen foglalkozik. Néhány - inkább elírásjellegű - hiba azért maradt a könyvben: báró Bottlik felsőházi tag keresztneve István, és nem József (184.). 1914-ben nem zajlott orosz-japán háború: a két fél egy oldalon állt a központi hatalmak ellenében (48.). És bár a kortárs közbeszédben így szerepel, a történeti földrajz szerint Nagyvárad nem Erdélyben van (38.), illetve a hadtörténészek bizonnyal felhorkannának a miskolci VII. hadtest doni veszteségeit tárgyaló résznél (202.). (Ha ugyanis az egész magasabb egység „szinte teljesen elpusztult”, akkor hogyan lehet csak négyezer fős a veszteség?) Az sem teljesen egyértelmű, hogy vajon Borbély-Maczky a két vármegye (Borsod és Gömör-Kishont) szétválasztásának levezényléséért kapott-e Nemzetvédelmi Keresztet (169.). Mert egyrészt erre az odaítélést hírül adó Belügyi Közlöny nem utal, másrészt csaknem három évvel a szétválást követően került sor rá, harmadrészt ezt a kitüntetést Teleki Pál kezdeményezésére részben a „régi szegediek” számára alapította Horthy Miklós, hogy a kommunizmus elleni, illetve az elszakított területeken „az idegen megszállás alatt [...] a magyar nemzet gyengítésére törekvő erőkkel szembeni” kiállást honorálják, tehát nem közigazgatási érdemekért járt. Ezek a megjegyzések azonban semmi esetre sem csökkentik a kötet érdemeit: a Borbély- Maczky Emil életéről készült munka olyan friss, a történészi szakma iránt komoly alázatot mutató mű, amely nemcsak inspirál, hanem utat is mutat: így is lehet. Ablonczy Balázs Hatos Pál ROSSZFIÚK VILÁGFORRADALMA Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története Jaffa, Bp. 2021. 608 oldal „Én egész másképp képzeltem a történelmet.” - A Révai Józsefnek tulajdonított bon mot (120.) a hatalom megragadásának módjára, illetve körülményeire vonatkozott 1919 márciusában. Arra, hogy a régit mindenestől eltörlő új világ nem heroikus élet-halál harcban, tűzben és felhőkből alászállva érkezett, hanem zavarba ejtően hétköznapi, cigarettafüstös-kedélyes tárgyalások eredményeként. A rezignált észlelés expresszíven láttatja az elképzelt és a realizált feszültségét. A kiábrándító valóságra való rácsodálkozás mégsem foszlatta szét az illúziót. Az vélhetően szintén nem az elképzelt formában teljesedett be. Az utópia 1919-ben fedezetlennek bizonyult váltóját pár évtizeddel később, a „létező szocializmus” egyenlítette ki. Ezzel egyidőben, a Horthy-kori - markáns narratívával nyomatékosított - diszkvalifikáció és a sztálini, szelektív felejtéssel tetézett száműzetés évtizedei után a Tanácsköztársaság is elfoglalhatta „méltó helyét” az üdvtörténetben. (Most már Révai közreműködése nélkül, de talán közelítve ahhoz, ahogy azt a szélső bal egykori ifjú üstököse ante tempus képzelhette.) Mindazonáltal az eseményegyüttesből kreált, az 1956-os „ellenforradalommal” szemben is autentikusnak gondolt „forradalmi hagyomány” funkciója túlmutatott a kánonképzés emlékezetpolitikai megfontolásain. A tradíció maga az ellaposodott rendszer forradalmi turbósítá- 199 SZÁZADOK 157. (2023) I. SZÁM
