Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN A 19. században a víz erejét kihasználva, malmok és különböző gyárak települtek a partjára, a tésztagyár, a bőrgyár, vagy éppen Adamich 1821-ben alapított Hartera nevű papír üzeme.61 A Recina kiemelt szerepét a helyi közösség életében az is mutatja, hogy a helybéliek még a századfordulót követően is ott horgonyoztatták kisebb hajóikat, bárkáikat. (Igaz, ebben az is közrejátszott, hogy miután 1891-ben Fiume szabad kikötői státuszát megszüntették, az egyik punto francot62 a folyó jobb partján hozták létre, és ott a vámtételeket továbbra is Fiume városa határozhatta meg.) 61 Ez utóbbit 1827-ben Walter Crafton Smith és Charles Meynier vásárolta fel és hozta létre a modern technológiát alkalmazó világhírűvé lett papírgyárát. Az épület a Recina bal partján, tehát Susakon épült fel, de hosszas tárgyalások eredményeképpen megállapodás született, hogy adózási szempontból Fiuméhez tartozónak ismerik el. 62 Szabad kereskedelmi övezet, szabadkikötő. 63 DARJU 9. 904. d. 3739/1882. (I. 2-2981/1887. 1882) 64 A csatorna korabeli olasz, horvát, illetve magyar megfelelője: Fiumara-canale, Mrtvi-kanal, Holt-csatorna. 65 MNL OL K 26 Miniszterelnökségi Levéltár. Központilag iktatott és irattározott iratok (a továbbiakban: K26) 873. cs. 1910. XXVII. t. 4478/1905. (81. a. sz.) XXV. t. 66 DARJU 9. 904. d. 4860/1891. 17. 27/1891. Fiume 1861-ben közvetlenül császári fennhatóság alá került. 67 MNL OL K26 873. cs. 1910. XXVII. t. 13312/1898. XXIX. t. (2941. a. sz.) 44.803/IV. KM. 68MNLOL Z 1525 555. d. 153693/1904. XVIII. 188. t. (11573/1905. i. sz.); MNL OL K26 873. cs. 1910. XXVII.t. 4478/1905. XXV. t. (81. a. sz.); MNL OL K26 873. cs. 1910. XXVII. t. 3211/1906. XXV. t. (290. a. sz.) 66.173/1906. I. a. BM. Áradásaival a Recina állandó fenyegetést jelentett Fiume és Susak lakosságára. A folyó szabályozásának gondolata már az 1830-as és 1840-es években megfogalmazódott,63 de a munkálatok csak a horvát korszakban, Fiume és Susak egyesítését követően kezdődtek meg. Ekkor a Recina vizét új mederbe terelték, az eredeti ágából pedig egy holt csatornát64 hoztak létre. A szabályozás 1855-ben zárult le, amikor a két folyóág között létrejött az az értékes, farakodásra alkalmas sík terület, amit formája után, a görög ábécé negyedik betűjéről Deltának neveztek el. A szabályozással a folyó üledékesedését és valamelyest az árvizek okozta károkat is sikerült mérsékelni, de mivel az Osztrák Kereskedelmi Minisztérium elvi hozzájárulása ellenére a Delta parcelláit nem a fiumei, hanem a buccari-i telekkönyvbe vették fel, újabb disszonanciák jelentkeztek.65 Azaz, mikor 1861-ben az alkotmányos viszonyok helyreállításával Fiume a horvát Susáktól független adminisztratív egység lett,66 felmerült a kérdés, hogy a Delta területe felett ki és milyen joggal rendelkezzen? A Recina régi vagy új medre számít-e a két település határának?67 A határ azonosításának problémája az 1868. évi horvát—magyar kiegyezéssel vált igazán fontos kérdéssé, mert Fiume és Susak ekkor határvárosokká léptek elő. A horvát-magyar nézeteltérések sajátosságaként könyvelhető el, hogy a két fél egyaránt arra törekedett, hogy a Delta hovatartozása körüli nehézségeket magán- és tulajdonjogi problémaként tüntesse fel a nyilvánosság előtt.68 A Deltát az 18
