Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csapody Tamás: Jehova tanúi és a nyilas terror Nyugat-Dunántúlon. Egyéni sorsok a nagykanizsai internálótábortól a körmendi kivégzésig
JEHOVA TANÚI ÉS A NYILAS TERROR NYUGAT-DUNÁNTÚLON kora előtt meghalt.121 Hőnisch Antal felesége, Faltinszki Jolán visszatért Rahóra, és Jehova tanújaként halt meg. Augusztin János nővére, Mária házasságot kötött egy Nagykanizsán megismert földművessel, Marozsán Józseffel,122 akit az internálótáborból a buchenwaldi, majd a dachaui koncentrációs táborba is elhurcoltak.123 121 Ifj. Szabó Ferencné született Tóth Jolán közlése. Mostbacher János kutató telefoninterjúja. 2015. jún. 9. (A feljegyzés M. J. tulajdonában.) 122 Marozsán József (Porcsalma, 1916. jan.l. - Kassa, 1984. novll. 13.) porcsalmai napszámos, földműves. 123 Ludwig Stikel - Papp László: Faluvégi Dénes életrajza. H. n. 1992. okt. 6. MJTEANytsz.: Él-12. A szövegben említett koncentrációs táborok achívumaiban nincsen róla adat. 124 Csizmadia Sándor (? - Nagykanizsa, 1945. jan. 31.) anyakönyvvezető, Garabonc községi jegyzője. 125 Legfelsőbb Bíróság ítélete. Budapest, 1954. március 30. Bf.V.2540/1954/66.sz. Timár Miklós hadbíró ügye. ÁBTL V-36553. 178-179. 202. Nemcsak a Jehova tanúi mondtak azonban Nagykanizsa környékén nemet az erőszakra. A várostól mintegy 15 kilométerre fekvő Garabonc község körjegyzője, a baloldali nézeteket valló Csizmadia Sándor124 megtagadta a leventeállítási parancs végrehajtását, ezért a nyilasok előállították és 1945. január 30-án a nagykanizsai toloncházba kísérték. Öt nem kínozták árammal, de - valószínűleg gumibottal - úgy megverték, hogy másnap belehalt sérüléseibe. A helyi lakosok közül többen is szolidárisak voltak a bújkálókkal, és befogadták, segítették őket (az üldözöttek cserébe munkaerejüket ajánlották fel az értük kockázatot vállalóknak), sőt ha kellett, a védelmükre is keltek. (A nagykanizsai hentes és mészáros feleségével együtt mindent megtett azért, hogy ne vigyék el őket.) A nagykanizsai internálótáborok és a körmendi laktanyák kegyetlen bűntények elkövetésének helyszínei voltak ebben az időben. Az elkövetett jogsértések (kínzások, felkoncolások, kivégzésként definiált gyilkosságok) elrendelőinek és végrehajtóinak nevét csak elvétve ismerjük, későbbi sorsukról pedig alig tudunk valamit. Szerecz László nyilas vezetőt például - távollétében - életfogytig tartó kényszermunkára ítélte 1948. április 28-án a népbíróság, de ő egy percre sem vesztette el szabadságát és Nyugat-Európában továbbfolytatta hungarista tevékenységét. Dr. Sparas László hadbíró főhadnagy elítélésére sem került volna sor, ha egy vesztegetés és sikkasztás bűntette miatt indított büntetőeljárás kapcsán fény nem derül a múltjára. 1954-ben a nem népbírósági eljárás keretei között született ítélet szerint nemcsak a konkrét ügy miatt, hanem „emberek törvénytelen kivégzésével elkövetett háborús bűntett” miatt is ítélték el tíz évre.125 Sparas feltehetően az 1956-os forradalom kitöréséig lehetett börtönben, s 1957 februárjában külföldre távozott. A jogerős ítélete azt is jelenti, hogy katonaszökevények kivégzése még háborús körülmények között, még a statáriális eljárás időszakában is háborús bűncselekmények számíthatott. Fieder György nyilas megyevezetőt a népbíróság háborús és népellenes bűntett miatt kötél általi halára ítélte, amit a másodfokon eljáró Népbíróságok Országos 178
