Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csapody Tamás: Jehova tanúi és a nyilas terror Nyugat-Dunántúlon. Egyéni sorsok a nagykanizsai internálótábortól a körmendi kivégzésig
CSAPODY TAMÁS bizonnyal kínos lehetett Mária számára, mivel az öccse „megalkudott a hitben”, míg Szabó Bertalan mindhalálig kitartott. Augusztin Mária élete végén elhagyta hitét és egyházát.57 57 Ifj. Szabó Ferencné, szül. Tóth Jolán közlése. Mostbacher János kutató telefoninterjúja (2020. ápr. 13.) és Tóth Károly elektronikus levele Mostbacher Jánosnak (2020. máj. 28.). (A feljegyzés és a levél M. J. tulajdonában.) 58 Farkas Adám: Válogatás a modern magyar honvéd-katonai büntetőjog história forrásaiból (1867-1945). I. Győr 48. 59 Kelemen Roland: A két világháború közötti évtizedek és a második világháború katonai büntető eljárásjoga és igazságszolgáltatása. In: A polgári Magyarország katonai büntetőjogának és igazságszolgáltatásának történeti vázlata, 1867-1944. Tanulmányok a katonai joghistória köréből. Szerk. Farkas Ádám - Kelemen Roland. Győr 2015. 123-152. 60 Lakatos Henrik (Kunszentmárton, 1923. szept. 23.- Körmend, 1945. jan. 22. délelőtt), körmendi földműves, r. k. honvéd. Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Levéltár (a továbbiakban: HM HIM HL) https://bit.ly/3bXg3gA , Lakatos Henrik (letöltés 2022. júl. 28.); MNL Vas Megyei Levéltára (a továbbiakban: VaML), Körmend iratai 1945-1946. Körmendi halotti anyakönyv 1945. 18. sz. Lakatos Henrik Szabó Sándor (Mezőlak, 1912. márc. 12. - ?) egyházasrádóci lakos pajtájában bújt el. Lakatost Szabó feljelentése nyomán fogták el. 61 Szabó Sándor vizsgálati dossziéja. Tárgyalási jegyzőkönyv. Nytsz.: II.H. 187/45. sz./IIL13. Körmend, 1945. jan. 20. ÁBTL 3.1.9. V-133158. 5-10. ítélkezés A nyilas uralom időszaka kívül esett a joguralom és az igazságszolgálatatás érvényesülésének keretein. A Szálasi-féle jogalkotás a látszat megőrzésére, a jogalkalmazás a formalitás (többé-kevésbé) tiszteletben tartására koncentrált csupán. A nyilas hatalomátvételt követő jogszabályalkotás és jogalkalmazás messze túlmutat a háborúban vagy rendkívüli állapotban alkalmazott, önmagában véve is súlyos emberi jogi kérdéseket felvető gyakorlaton.58 A kivégzések jogi hátteréről, a joggyakorlatról mégis szólni kell néhány szót. A hatályos jogszabályok szerint, amennyiben a vád tárgyát bűntett képezte, háromfős haditörvényszéknek kellett eljárnia. Ez egy hadbíróból mint tárgyalás vezetőből és két katonai állományban lévő tisztből állt. Az ítélet ellen nem lehetett perorvoslattal élni, az az illetékes parancsnok megerősítésével jogerőssé vált.59 Az összes Körmenden kivégzett közül egyedül a feltehetőleg legelsőként (1945. január 22.) sorra kerülő Lakatos Henrik körmendi honvéd tárgyalási jegyzőkönyve maradt fenn.60 Az ötoldalas jegyzőkönyvben rögzítettek a hatályos büntető eljárásjogi szabályoknak megfelelő tárgyalásról tanúskodnak.61 A jegyzőkönyv értelemszerűen tartalmazza a bíróság összetételét, a katonai bűncselekmény elkövetésének leírását és az ítélet kimondásának jogszabályi hivatkozásait. A nyilvánosság kizárásával működő, rögtönítélő bíróság elnöki tisztét 167
