Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csapody Tamás: Jehova tanúi és a nyilas terror Nyugat-Dunántúlon. Egyéni sorsok a nagykanizsai internálótábortól a körmendi kivégzésig
CSAPODY TAMÁS betiltását elrendelő 1939-es belügyminiszteri rendelet,7 valamint „a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről szóló miniszterelnöki rendelet”8 alapján került sor. A háborúra készülés időszakában a „honvédelem érdekeit veszélyeztető szektákat” állam- és egyházellenesnek minősítették, tagjaikat a vallásgyakorlással összefüggő magatartásuk, valamint a honvédelmi kötelezettség különböző formáinak elutasítása miatt halálra ítélték, bebörtönözték, internálták vagy rendőri felügyelet alá helyezték.9 A nazarénus fogvatartottak valamivel korábban, valószínűleg már 1944 előtt elhagyhatták az internáló táborokat.10 A Jehova tanúinak 1944. december eleji szabadon bocsátása nem jelentette a büntetésük eltörlését, vagyis azt nem tekintették kitöltöttnek. A nyilas hatalom kényszerűségből ugyan elengedte őket, jogi értelemben azonban helyzetüket inkább lehetett olyan büntetés-félbeszakításnak tekinteni, amely bármikor folytatható. A politikai, jogi és katonai exlex helyzetben közvetlen fogva tartásuk megszűnt ugyan, szabadok is voltak, de szabadságukat, sőt életüket is bármikor elveszíthették. Helyzetük így bizonyos szempontból még bizonytalanabbá vált, mint amilyen az internálótáborban volt. Nem is beszélve arról, hogy az internáló táborban mégiscsak saját hittestvéreik között éltek, és a közösség adta kohézió erőt jelentett s valamilyen szerény védelmet is adott. Szabadon bocsátásuk után megszűnt az egységes fellépés lehetősége, még ha néhányan együtt is tudtak maradni és próbálták segíteni egymást. 7 A M. kir. belügyminiszter 1939. évi 363.500. sz. rendelete, a honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetéséről. Magyar Rendeletek Tára (a továbbiakban: MRT) 1940, 2376-2377. 8 A M. kir. minisztérium 1939. évi 8.130. M. E. sz. rendelete, a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről. MRT 1940, 1269. 9 A kisegyház-tagok internálásának jogi hátteréről és a Nagykanizsára internált tagok számáról részletesen lásd Csapody Tamás: A kisegyházakat betiltó rendelettől a rögtönítélő bíróság működéséig - egy konkrét eset tükrében. Jog Állam Politika 8. (2016) 3. sz. 4-7. 10 Ifj. Fumacs Ferenc nazarénus elektronikus levele Csapody Tamásnak. Baja, 2020. febr. 14. (A szerző birtokában.) 11 Teleki E.: Nyilas uralom Magyarországon i. m. 275. 12 A toloncházak dokumentációja megsemmisült. A toloncházak 1944. december 2. és 1945. április 1. közötti működéséről a népbírósági perek anyagai és a visszaemlékezések alapján tudunk képet alkotni. A december elején kiürített internálótáborok 1944 végén kezdtek újra megtelni. A toloncházak voltaképpen be sem zártak, hanem a pillanatnyi bizonytalanság elmúltával továbbüzemeltek, azzal a különbséggel, hogy az internáltak már nem dolgozhattak külső munkahelyeken, mint addig.11 A korábban szabadon bocsátottak továbbnövelték a Zala megyében lévő megbízhatatlannak minősülő személyek számát. Őket már nem tudták ugyan szisztematikusan begyűjteni, de a folyamatos ellenőrzések során közülük is sokakat összeszedtek. A nyilasok önkényétől függően immár szinte bárki bármiért bekerülhetett a táborba, ahol sokakat megkínoztak, többeket megöltek, néhányan pedig csak végleg eltűntek.12 157
