Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: A Swarcz-ügy. Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén
GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS A legtávolabbi úti cél Róma, Becs, Buda, Trencsén, Kispalugya és Eger volt, a legtöbbször azonban a szűkebb régióban utaztak. Egy esetben úgy küldtek követet Kassára, hogy ha szükséges, egészen Budáig menjen, de sajnos útjának okát nem ismerjük.64 Váratlan események is felmerültek néha az utazások kapcsán, így például 1490. április 12-én Paulhenzel Jeromos indult a pápai legátushoz vagy az auditorához Budára, szükség esetén azon túlra is, azonban Mátyás király halálhírére visszafordult.65 Nyilvánvalóan azért hívták vissza a bártfaiak, mert ki akarták várni, hogy milyen hatást gyakorol ez az esemény az ügyükre. 64 „Item quarta ante Georgii Alberto ad Cassam aut ulterius si opus fuerit ad Budam in eodem causa sumptus fl I d LXX.” DF 215199. 65 „Item secunda Pasche leronimo Hensel in causa vinee ad Budam aut ultra ad comparando coram domino legato aut auditore suo sumptus d LXVI. Reversus fuit in itinerum propter novitates defuncti regis Mathie ” DF 215199. 66 Vö. C. Tóth N: Az esztergomi székeskáptalan i. m. 58. 67 „Item Georgio Mager, Nicolao Stock etc. circa festum Asssumptionis Matie iterum ad iudicium civitatum ad Talya sumptus fl X d XI. Eisdem pro media vase cerevisie et vecture ad Cassam fl I minus dVIII.” DF 215199. 68 „Item eidem Sabbato ante Johannis Baptiste cum Thoma Thanner et plebano nostro iterum ad Cassam in cause relatorie fl III d LXV. Vectori earundem Martino Koller ort III.” DF 215199. 69 „Item plebano de Richwait ad Agriam in causa huius litis Dominica Exaltationis Crucis fl Ili. Ad idem famulo vectori eiusdem dXII.” DF 215199. Az adatok bizonytalansága miatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy a bártfaiaknak egy évtized alatt pontosan mekkora távolságot kellett megtenniük a per miatt, de még légvonalban számolva is tízezres nagyságrendű kilométerszámról lehetett szó (természetesen a visszautakat is figyelembe véve). Mivel a források nem egyértelműek, és sok esetben az utak összemosódnak a számadás bejegyzéseiben, míg máskor az nem világos, hogy hová mentek és hányszor, az utazások számát szintén nem lehet pontosan megadni, de az utazási alkalmak egy évtized alatt becslésem szerint minimum 100 körül alakulhattak. Az utazás módja kapcsán csak szórványinformációk állnak a rendelkezésünkre. Az, hogy lóháton vagy kocsin utaztak, több dologgal is összefüggésben lehetett: a megtenni kívánt távolsággal, az út sürgősségével, valamint hogy milyen társadalmi ranggal bírt a város küldötte.66 Számított a küldöttek száma is, ha többen voltak, a kocsi gazdaságosabb megoldásnak bizonyult. Ha több és előkelőbb küldött ment és nagyobb távolságra, akkor nagyrészt ezt az amúgy is kényelmesebb megoldást preferálták a bártfaiak. 1487. augusztus közepén például Kassára, a bírói döntésre is így mentek a város előkelő küldöttei.67 1490 nyarán ugyanoda Paulhenzel Jeromos, Thanner Tamás és a bártfai plébános utazott, szintén kocsival.68 1494 szeptemberében, néhány nappal a második excommunicatio után a város ügyvédjét, Richwalti Jánost úriember módjára, szintén kocsival küldték el Egerbe,69 de egy hónappal később ugyanő és Binder Márton már lóval volt 131
