Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: A Swarcz-ügy. Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén
GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS esetén feltételezhetően Szepesvárat jelentheti, még ha nem is konkretizálták ezt, ha pedig magasabb összeget emésztett fel az út, akkor nyilvánvalóan Budát vagy más, távolabbi települést. A per második szakaszában az utazás a pápai legátushoz Budát vagy Bécset jelenti (de főleg az előbbit), míg ha Swarcz Györgyhöz mentek, az minden bizonnyal Kassát takarhatta. Összességében tehát intuíció, de egyúttal szigorú következetesség is kell ahhoz, hogy a kiadási tételeket értelmezni tudjuk. A mellékelt táblázatokból látható, hogy a per egyes szakaszaiban melyek voltak a konkrétan feltüntetett úti célok és az egyértelműen megemlített és felkeresett személyek (a kérdés eldönthetetlensége miatt utóbbi esetben nem jeleztem, hogy mi lehetett a céltelepülés). Ha adataink tanulságait röviden összegezni akarjuk, akkor kijelenthető, hogy a legfontosabb úti cél egyértelműen Kassa volt, ahová sok esetben Swarcz Györgyhöz mehettek tárgyalni, még ha külön csak két alkalommal említették is meg őt a célszemélyek között. Gyakran járhattak továbbá Kispalugyán, igaz, sok esetben nem ezt írták, hanem azt, hogy követeik Kispalugyai Mártont keresték fel. Mivel Márton a per utolsó szakaszára, 1492-ben meghalt,63 a családdal való tárgyalást ekkor már Kispalugyai Gáspárral folytatták, minden bizonnyal Kassán. 63 DL 90448. A szőlő elvesztése után kiesett az útvonalak közül a Hegyalja (Tállya és Szántó). Budán a legtöbb esetben a per második periódusában jártak, amikor a főleg az udvarban tartózkodó pápai legátussal akadt rendszeresen tárgyalni valójuk. Segítséget jelentett, hogy a pernek ebben a szakaszában, 1490 nyarán a király választás ügyében állandó jelleggel a fővárosban tartózkodott néhány küldöttük (például Lang Mihály és Mager György), így sok esetben nem kellett külön követséget indítani a királyi székhelyre, elég volt az ott tartózkodó polgáraikat utasítással ellátni a teendők kapcsán, amiről három esetben van ismeretünk. A per harmadik szakaszában a fő célpont Eger lett, hiszen az excommu nicatio után az egyházi átok feloldásáért leginkább ott kellett tevékenykedniük, tudjuk is a perköltségjegyzékből, hogy több bártfai (így például Mager György és Paulhenzel Jeromos vagy az ügyvédeik) hosszabb időn keresztül tartózkodott a püspöki székhelyen. Lőcse és Eperjes szintén ekkor vált célponttá, mivel a kiközösítés kivizsgálása során innen is kihallgattak tanúkat az újonnan megbízott delegált bírók. Kilóg a sorból Krakkó, ahová azért utaztak, hogy a perrel összefüggésben átadandó ajándékot beszerezzék, de erről még lesz szó. 129
