Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Nagy József: Békeévek Mars árnyékában. A Székely Határvédelmi Erők története (1940–1944) (Kázmér László)
TÖRTÉNETI IRODALOM az Árpád-kor előtt is katonáskodtak, továbbá a modern kori hadseregszervezés nem szerves folytatása az elődök gyakorlatainak, ami alapvetően az új technológiák megjelenésének következménye. Ugyanakkor a hagyományok feltárása indokolt a kulturális folytonosság és az identitás ápolása okán. Egy-egy katonai szervezet nevében a „határőr” kifejezés nem feltétlenül utal annak határőrizeti funkciójára, ezt az elnevezést pusztán tradicionális okokra is vissza lehet vezetni. Itt megjegyzendő, hogy a hadsereg alapvető küldetése a haza területi integritásának a védelme, ily módon bármely seregtest nevében megjelenhetne a „határőr” kifejezés. A székelyföldi szervezetek más alakulatokhoz hasonlóan a harc megvívására létesültek. A nevükben lévő jelzős szerkezet sokkal inkább a szervezeti kötődést, az együvé tartozást, a különlegességérzetet demonstrálja. Hasonló jelenséggel a világ számos pontján találkozunk; többek közt ilyen a ma is létező, az Amerikai Egyesült Államok hadseregéhez tartozó 17 th Cavalry Regiment, amelynek katonái legfeljebb a parádékon ülnek lóháton, a katonai műveletekben páncélozott harcjárművekkel és helikopterekkel felszerelkezve vesznek részt. A kötet számos kisebb-nagyobb terjedelmű fejezetből áll, melyek kronologikus rendbe illeszkedő tematikus egységeket alkotnak. A téma taglalása az erdélyi területek visszacsatolásával kapcsolódik be a világháború folyamatába. Nagy József bemutatja, hogy a katonai vezetés miként kezdett bele az új egységek szervezésébe, ismerteti a körülményeket, az azok szülte lehetőségeket és irányokat. Nagyon jó ötlet volt a szervezési szinteket tartalmazó táblázat beillesztése a szövegbe (19.), ugyanis nem várható el az olvasótól, hogy ismerje ezeket a szinteket, viszont ismeretük nélkül a továbbiak nehezen értelmezhetők. Az ilyen típusú ábrák jelentősen megkönnyítik a katonai szervezetek felépítésének a megértését. Érdemes lett volna a kötet további fejezeteiben is egy-egy sematikus ábrával vagy organogrammal szemléltetni a haderőszervezési leírásokat. Kiváltképpen hasznos lett volna a térségben lévő számos parancsnokság, a haderő hierarchikus vezetési rendszere vagy az egymástól eltérő vezetési szintek alatt álló alegységek bemutatásánál alkalmazni. A következőkben választ kapunk arra, hogyan viszonyultak a besorozott székely fiatalok a laktanya szigorú életéhez, és hogyan élték meg a ki- és átképzéseket. A sorozások ismertetésekor a szerző jól rávilágít a hadsereg fejlesztésének egyik komoly problémájára, arra, hogy karpaszományosokból nagyon keveset tudtak helyben toborozni, ezért a beosztott parancsnoki állományt a hadsereg más alakulataitól kellett áthelyezni. Nagy József arról is beszámol, milyen visszásságot eredményezett az, hogy a trianoni országból érkező kiképzők akartak hegyi felkészítést tartani a Hargita bércei közt született és nevelkedett székely fiataloknak. Külön ír azokról a személyekről, akik a Román Királyi Hadseregben kezdték katonai pályafutásukat, és a visszacsatolást követően kerültek a Honvédség kötelékébe, ahol átképzésen kellett részt venniük. Ez nem mindig ment könnyen, mivel a kiképzőknek fenntartásaik voltak azon magyar nemzetiségű személyekkel szemben, akik esküt téve szolgáltak a román hadseregben. Akadt olyan anyaországi kiképző, aki az ilyen honfitársát „oláhnak” (66., 181.) nevezte. A teljes kép megalkotásához — számos sikeres esemény mellett — az ilyen jellegű kellemetlenebb epizódok felidézése sem marad ki a munkából. Egy további nagyobb fejezetben (109.) tárgyalja a szerző a Székely Határőrség történelmi előzményeit és az „öreg székely határőrökből” álló határőr zászlóaljak integrálási lehetőségét a hadszervezetbe. Ideáltipikus helyzetben az első világháborút megjárt székely apák a második világháború idejére felnőtt fiaikkal vállvetve küzdenek otthonaik biztonságáért. A szerző bemutatja a szerveződés alapvető problémáját, miszerint a reguláris hadviselési kultúrához szokott hadvezetés, amely nagy csatákban dönti el a háború kimenetelét, nehezen tudja adaptálni a kiscsoportos és teljesen aszimmetrikus hadviselést. Pedig az alulról szerveződött határőrséget is integrálni kellett a Honvédség hadrendjébe, ami újabb gazdasági és technikai akadályokba ütközött. Nagy József külön fejezetben foglalkozik a Székely Határvédelmi Parancsnokság felállításával, amelynek keretein belül a kiképzőtáborokat, a Szabolcs-hadrendre (hadi tapasztalatokra 1229
