Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései (Keresztes Csaba)
TÖRTÉNETI IRODALOM lázat adatainak kongruenciáját kellene biztosítani). Az olvasónak többször déjà vu érzése van. A szerző a bevezetőben és a befejezésben, illetve a részleteket kifejtő fejezetekben időről időre ismételi önmagát, ugyanazokat a hipotéziseket fogalmazza meg újra, az eredményeket gyakran előrevetíti, majd megismétli. A szakirodalomból ugyanannak a szerzőnek ugyanazt a gondolatát idézi (Schudson, 24. és 207.). A lábjegyzetekben a német nyelvű idézeteket (például 54., 80.) nem fordítja magyarra, ennek lehetnek terjedelmi okai is. Sajnos ma már nem lehet azzal számolni, hogy az olvasóközönség olvas németül is. Továbbá a 30. oldalon van egy nem egészen indokolt utalás a 20. század eleji cenzúrára. Ennek tisztázására érdemes megjegyezni, hogy a dualizmus korában nem volt Magyarországon előzetes cenzúra, a világháború idején is csak korlátozottan, egyes, időlegesen cenzúra alá vont lapok esetében. Czeferner explicit módon nem válaszolja meg a címben feltett kérdést, de a könyv alapján csak az lehet a következtetés, hogy kultúrmisszióról és propagandáról egyaránt szó van a tárgyalt témakörben, a kettő egymástól nem is elválasztható. A szerző könyvében nemcsak jelentősen bővíti a tárgyalt feminista lapokról, sőt a feminista mozgalomról eddigi ismereteinket, hanem nagyívű empirikus vizsgálatainak köszönhetően számos vonatkozásban korrigálja is azokat. Paál Vince GRIGER MIKLÓS FELJEGYZÉSEI Szerk. Mózessy Gergely Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Székesfehérvár 2022. 256 oldal és 8 oldal fényképmelléklet Közhelynek számít, hogy a levéltárakban számos olyan forrásszöveg található, amely nemcsak adatok gyűjtéséhez használható fel a tudományos kutatómunka során, hanem amely - szerkesztett formában, magyarázó jegyzetekkel, esetleg bevezető tanulmánnyal kiegészítve — akár önmagában, önálló műként is megállja a helyét. A forráskiadásnak az aktuális viszonyok, a tudományos és közéleti irányzatok hatásaitól sem mentes hullámzó tendenciája miatt sok régi forrás maradt kiadatlan, annak ellenére, hogy az utóbbi években eddig féloldalasán vizsgált korszakok és személyek írott hagyatéka is az érdeklődés homlokterébe került. Mindenesetre biztató, hogy újabban az egyházi levéltári anyag egyik alaptípusának, a Historia DomusoVndiV a megjelentetésére nemcsak igény, de anyagi támogatás is akad. A helytörténet művelői és a társadalomtörténészek egyre bátrabban nyúlnak a mindennapi életet, a falusi és a városi közösségek belső viszonyait megmutató forrásanyaghoz. Kitűnő példája az e forrástípusból jól kiválasztott szöveganyagnak Griger Miklós apátplébános Historia Parochiae Sóskút című kézirata, amely 2022-ben jelent meg nyomtatásban. A szerző címadása nem véletlen, mivel Griger felnőtt életének nagy részében, csaknem húsz éven át volt Sóskút község plébánosa, és e hosszú idő alatt szorosan összefonódott a neve a településsel. Itt is lelt végső nyugalomra, és nem is felejtették el: idestova harminc éve működik már a kulturális jellegű Griger Miklós Emlékére Sóskút Községért Alapítvány. Griger Miklós 1880. november 22-én született Körmöcbányán. 1903-ban szentelték pappá, több helyen is volt plébános. Viszonylag korán, 1910-ben a Katolikus Néppárt jelöltjeként politikai porondra lépett. Tíz évvel később, 1920-ban választották meg nemzetgyűlési képviselőnek, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja „színeiben”. A törvényhozásnak 1935-ig volt 1225 SZÁZADOK 157. (2023) 6. SZÁM
