Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Mihalik Béla Vilmos: A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban (1687-1746) (Nagy Kornél)
TÖRTÉNETI IRODALOM köszönhetően kikerült az 1702. esztendő óta tartó jobbágyi „besorolás” alól. A diplomát két hónappal később, 1745. július 12-én hirdették ki ünnepélyes keretek között Jászberény városában. Az I745. évi redemptio a mai napig érezteti hatását, hiszen a mai utódok is számontartják redemptus jász és kun gyökerű felmenőiket, amely máig identitásképző erőt jelent számukra, annak ellenére, hogy őseik már legkésőbb a 17. század második felére, azaz az 1702. évi királyi oklevelet megelőzően véglegesen elvesztették saját iráni és kipcsak eredetű nyelvüket. Figyelemreméltó, hogy a katolikus jászok és a református hitű kunok milyen konokul össze tudtak tartani e nehéz időszakban. Voltak ugyan vallási feszültségek, ám ezek általában felülről generált akciók voltak a protestáns kun és a katolikus jász származékok megosztására. Ám ezek a kísérletek végül zátonyra futottak. Ami a könyvben lévő forrásjegyzéket illeti, arról bizton állítható, hogy a szerző hihetetlen nagy mennyiségű levéltári forrást és szakirodalmat mozgatott meg műve alapos megírása érdekében. A könyv mindenekelőtt a hazai közgyűjtemények eddig feltáratlan és részlegesen kutatott iratanyagán alapul. A szerző a kötet gerincét képező forrásokat elsősorban a budapesti Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, az ugyancsak budapesti Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, a Magyar Ferences Levéltár, a szolnoki Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, az Egri Főegyházmegyei Levéltár, az egri Heves Megyei Levéltár, a váci Püspöki és Káptalani Levéltár, a budapesti Egyetemi Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár fondjaiból szedte össze, illetve dolgozta fel, a külföldi közgyűjtemények közül pedig a bécsi és a kassai levéltárak idevonatkozó iratait vizsgálta. Ugyanakkor a forrásjegyzékkel, illetve a szakirodalommal kapcsolatban van néhány apróbb észrevételem. Biztos vagyok benne, hogy a jászkun redemptio konfesszionális vonatkozásaira még jó néhány fontos és kutatatlan irat lappang a római Hitterjesztés Szent Kongregációjának (Sacra Congregatio de Propaganda Fide) - különösen annak a bécsi, valamint a magyarországi és az erdélyi missziókra vonatkozó - anyagában (APF Fondo di Vienna, APF SC Fondo Ungheria e Transilvania), illetve a Vatikáni Apostoli Levéltár (Archivio Apostolico Vaticano) fondjaiban. A másik észrevételem pedig a szakirodalommal áll összefüggésben. A kötet bevezető részéből (és a bibliográfiából is) hiányoltam a nagyon fiatalon eltávozott Mándoky Kongur István (1944-1992) nemzetközi hírű turkológusnak a kora újkorral kapcsolatos munkáit, amelyekben a kunok nyelvemlékeivel és asszimilációjával is foglalkozik. (A kun nyelv magyarországi emlékei. Karcag 1993; Kunok és magyarok. Bp. 2012.) Ugyancsak hiányzik Sárközy Miklós iranista-történésznek a jászok nyelvével és történetével kapcsolatban nem is olyan rég megjelent tanulmánya, amelyben teljesen új megvilágításba helyezte a jászok kora újkori asszimilációját. (A magyarországi jászok nyelvemlékei — források, problémák, új adatok. Keletkutatás, 2020 [tavasz] 89-110.) Természetesen ezek az általam leírt észrevételek nem csökkentik érdemben Mihalik könyvének értékét. A kötet végén fontos függeléket találunk, amely a jászkunsági római katolikus plébánosok archontológiáját mutatja be a tárgyalt időszakban. A szerző lelkiismeretes alapossággal egy komoly névtárat is összeállított az ott szolgálatot tevő egyházi személyekről. Az adattárból megtudható, hogy a Jászkunságban (Jászjákóhalma 1709-1711, Jászfényszaru 1711-1712) szolgált plébánosként az a Sorger (Zorger) Gergely György (1665-1739) is, aki később Erdély püspöke lett (1729-1739), és igen fontos szerepet játszott az erdélyi katolicizmus konszolidációjában. A kötet három fontos térképet is tartalmaz, amelyek nagyban segítik a jászkun redemptio által előidézett változások nyomon követését, valamint a régió egyházszervezetében történő eligazodást. Mihalik Béla Vilmosnak a Jászkunság redemptióy ára vonatkozó munkája a témakör meghatározó feldolgozása. A kötet számos új adattal gazdagította ismereteinket a terület katolikus egyházszervezetéről, valamint egyházi és világi társadalmáról. A könyv nemcsak a jászok és a kunok 18. századi küzdelmeiről, hanem a régió konfesszionális helyzetéről is részletes áttekintést nyújt, amelyet - manapság ritkaságszámba menően - élvezetes, olvasmányos stílusban tálal az olvasók számára. 1221
