Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: A Swarcz-ügy. Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén
GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS A források másik sajátos csoportját a permenetről készített különféle, olykor több oldalnyi terjedelmű feljegyzések képezik. Ezek részben ügyvédi utasítások voltak, részben periratok és felterjesztések, de olyan is van közöttük, amelyet a polgárok egyszerű összefoglalóként a per eseményeiről feltehetőleg saját maguk számára készítettek. Hozzá kell tenni, hogy több esetben sem a papírra vetés pontos dátumát, sem pedig az írásba foglaló személyét nem tüntették fel ezek szövegében, ami egyfajta bizonytalanságot okoz, így a feljegyzések kronológiai rendbe illesztése és egymáshoz való viszonyuk feltárása sem egyszerű feladat.39 39 Ezen források jelzetei: DF 215268.; DF 215514., DF 216021.; DF 216016.; DF 215989. 40 DF 215269. A papírfüzet címe a következő: „Exposita et impense super labores et fatigas iuris super vineam magnam in metis Talya in anno Domini etc. octoagesimo sexto et septimo. ” 41 DF 215199. A bártfaiak perszervezéséről és az erre fordított költségekről azonban még ezeknél is részletesebb és terjedelmesebb forrás alapján tájékozódhatunk. Szerencsés módon ugyanis két változatban is fennmaradt a bártfai levéltárban az a költségjegyzék, amely a bártfai polgárságnak az ügyre fordított kiadásait tartalmazza. Ezek közül az egyik a szőlővel kapcsolatos 1485-1487. évi kiadásokat rögzítő, nyolc lapból álló regisztrum.40 A 16 oldalból hármat (Ív, 7v, 8v) üresen hagytak. A feljegyzés 1485 végétől, a szőlő kiválasztásával és megvásárlásával összefüggő költségek összeírásával indul, majd a vásárlás után kezdődő, perrel kapcsolatos kiadásokat rögzíti egészen 1487-ig. A dokumentumot külön címszó alá rendezve a szőlőperben átadott ajándékok költségeinek rövidke jegyzéke zárja. Ez a forrásunk kifejezetten az ügy legelső, Szapolyai Imre neve által fémjelzett szakaszának az adatait tartalmazza. Sőt, a perkiadásokat rögzítő részek közé több oldalnyi, a vitatott jogú tállyai szőlőre vonatkozó szőlőszámadást is beszúrtak, külön tétel alatt feltüntetve az i486, és 1487. évi művelési költségeket is. Habár a dokumentumba beillesztett két vincellér-számadás önmagában is megérdemelne egy önálló elemzést, ezúttal csak a perköltségeket tartalmazó részekre fogok összpontosítani. A forrás keletkezésének körülményeit a másik rendelkezésre álló összeírás segítségével tudjuk megérteni. A másik ilyen forrásunk egy címlapot nélkülöző, hat lapból álló perköltségjegyzék, amely a szőlővásárlás ráfordításaitól indul, kronológiai rendben halad, és több száz tételbe rendezve részletesen rögzíti az ügy kapcsán kifizetett összegeket 1485-től 1496-ig.41 Ebben szőlőszámadás már nem található, a két üres lappal együtt tíz oldalnyi szöveg teljes egészében a per lefolytatásának anyagi vonatkozásait tartalmazza. A két összeírás abból a célból készült, hogy a bírák a város győzelme után ennek alapján vasalják be ellenfeleiken a perekre költött kiadásokat. Ez a gyakorlat általánosan elterjedt a középkori Magyarországon, a költségekre vonatkozó perjogi szabályok sora - köztük a pervesztes anyagi felelőssége 121
