Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
KL ÉRTÉKHALMOZÁS CSENDES ÉVTIZEDEI követően - megrendezték a Képek, szobrok a 30 év magyar művészetéből című kiállítást. A kiállítás — Árvái Mária kutatásai szerint — egyértelműen a Németh Lajos Modern magyar művészet^ című kötetében (1968) megjelenő képzőművészeti értékrendet tükrözte, és az 1959 óta gyarapodó gyűjtemény első átfogó nyilvános megjelenése volt.105 Ehhez hasonló modern anyagot korábban csak Székesfehérváron lehetett látni,106 ezért óriási jelentősége volt annak, hogy a fővárosban, azon belül is egy kiemelt kulturális helyszínen, a Vármúzeumban került a műtárgyegyüttes a látogatók elé.107 Akiállítás meghozta a gyűjtő tevékenység vágyott elismerését: Rózsa Gyula A^^^/Á/^ban megjelent kritikájában igényes műgyűjtőnek nevezte a múzeumot: „Évtizede írja már a kritika, hogy a főváros képzőművészeti múzeuma jól vásárol, hogy [...] példásan jó műgyűjtő.”108 A bemutató különösen a nonfiguratív művészet, az Európai Iskola és követőinek nagyarányú felvonultatása miatt tűnhetett kockázatosnak,109 ezért pozitív sajtófogadtatását külön kiemelték az éves beszámolóban, hangsúlyozva, hogy a cikkek elismerik, hogy megfelelő „marxista-leninista szemlélettel” mutatták be az elmúlt 30 év képzőművészetét.110 A kiállításhoz kapcsolódóan szerzeményezésre is lehetőség nyílt: Deim Pál, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Szántó Piroska, Bálint Endre, Lakner László stb. művein kívül ekkor vásárolta meg a Fővárosi Tanács a BTM számára Ország Lili Rekviem (1963) című sorozatát is.111 Ország Lilinél Mattyasovszky már járt korábban, így néhány képét már 1976-ban megvették,112 majd halála után a hagyatékból jelentős 104 Németh Lajos: Modern magyar művészet. Bp. 1968. 105 Arvai Mária: „Modern magyar művészet 1977-ben Budapesten”. Németh Lajos: Modern magyar művészet, 1968. In: Látkép 2021. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Árvai-Józsa Kitty et al. Bp. 2021.119-126. 106 Fehérvári kiállítások 1963-1993. Összeáll. Kovács Péter et al. (A Szent István Király Múzeum Közleményei 44.) Székesfehérvár 1994; Izinger Katalin: „Ha résnyire kinyílt egy ajtó, oda mi betettük a lábunkat.” Merészség és megfontoltság. Tíz év kiállításai és az 1972-es Elképzelések című kiállítás a székesfehérvári múzeumban. In: 1971. Párhuzamos különidőki. m. 44—53. 107 „Végre nem kellett vidékre menni ahhoz, hogy jól válogatott, jól rendezett kiállítást láthassunk felszabadulás utáni képzőművészetünkről.” - Nagy Zoltán: Harminc év képei és szobrai. Kritika [Új sorozat] (1977) 9. sz. 30-31. 108 Rózsa Gyula: Egy igényes műgyűjtő. Válogatás harminc év művészetéből a Vármúzeumban. Népszabadság, 1977. június 19. 9. 109 ,,[A]z Európai iskola és a hozzá csatlakozó nonfiguratív törekvések így olyan súlyt kapnak a tárlat összképében, amellyel sosem rendelkeztek az elmúlt harminc év alatt” - írta Horváth Teréz kritikájában, s bár ezt aránytalanságnak vélte, a varsói bemutatóval, az avantgárd iránt vonzódó lengyel művészeti közegnek való megfeleléssel magyarázta. - Horváth Teréz: Képek és szobrok harminc év magyar művészetéből. Népszava, 1977. július 22. 5. 110 BTM RA M. 524-89. A Budapesti Történeti Múzeum 1977. évi beszámoló jelentése. 111 Ltsz. KM. 77.38.1-7; KM-FKI Műtárgyvásárlás 1977, 1978, 1979 dosszié. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Főosztálya Dr. Horváth Miklósnak, a BTM főigazgatójának, 1977. okt. 19-én. 112 Ország Lili: „Barlang”, „Hírnök”, „Születés” és „Sárkányölő Szent György” című festményei az 1958-as Ikon sorozatból; ltsz. KM.76.68-KM.76.71 1164