Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
KL ÉRTÉKHALMOZÁS CSENDES ÉVTIZEDEI álló Képzőművészeti Tanácsadó Testület megalapításáról.31 Utóbbi feladata a vásárlási javaslatok elbírálása volt, tagjai — a BTM főigazgatója vagy képviseletében az Újkori Osztály vezetője mellett — jelen voltak a kiállításokon, műteremlátogatásokon, és részt vettek a muzeológusok javaslatainak az elbírálásában az úgynevezett „vásárlóbizottsági” üléseken, melyekre évente kétszer-háromszor került sor. A végső döntést azonban a BTM mindenkori főigazgatójára bízták, s a tanács Népművelési Osztályának vezetője csak vitás esetben volt jogosult beavatkozni, ami nagyfokú szabadságot jelentett a gyűjtemény építésében. Az egyeztetések nyomán megalakult, majd 1961 decemberében először össze is ült a Képzőművészeti Tanácsadó Testület. Tagjai ekkor a korszak elismert és fontos pozíciókat betöltő művészei, Domanovszky Endre, Szentiványi Lajos, Mikus Sándor, Olcsai Kiss Zoltán és Pátzay Pál voltak, az iparművészetet Juhász László belsőépítész képviselte.32 Később, a hetvenes évek első éveiben a jegyzőkönyvekben megjelent Kokas Ignác, Somogyi József, valamint Főnyi Géza és Reich Károly neve is. 31 KM-FKI Jegyzőkönyvek 1960- dosszié. 172.180/2/1961/XI, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya Intézkedés, 1961. aug. 30. és 172.180/1961/XI, 1961. szept. 26. 32 KM-FKI Jegyzőkönyvek 1960- dosszié. 172.180/1961/XI, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya a BTM főigazgatójának, 1961. szept. 26.; Földes E.: A Fővárosi Képtár története i. m. 18-19. A Képzőművészeti Tanácsadó Testület pontos összetételéről nincsenek adataink minden időszakból. 33 KM-FKI Jegyzőkönyvek 1960-dosszié. 172.180/4/1961/XI. Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya a BTM főigazgatójának, Tájékoztatás a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény feladataira vonatkozóan, 1961. okt. 12. 34 A névsor a következő: Madarász Viktor, Izsó Miklós, Than Mór, Huszár Adolf, Fadrusz János, Gyárfás Jenő, Munkácsy Mihály, Paál László, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Thorma János, Réti István, Csók István, Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula. - KM-FKI Képzőművészeti gyűjtemény 1961 őszén a Népművelési Osztály a gyűjtemény jellegét már Bertalan bővebb művészettörténeti koncepcióját tükrözve határozta meg. Eszerint feladatuk „a főváros mai képét, életét és művészetét szocialista-realista módon tükröző művek megszerzése és ezen túl a gyűjtemény XIX. és XX. századi részének oly módon való fejlesztése, hogy az Budapestet és művészetének fejlődését töretlenül megjelenítse”.33 A gyűjtemény részletes fejlesztési programjában immár a „várostörténet tágabb értelmezése valamint kiemelkedő képzőművészeti alkotások megszerzése” szerepelt, és ebbe a keretbe gyakorlatilag bármit bele lehetett illeszteni, amit a szakemberek megőrzésre méltónak tartottak. Legsürgősebb és egyben legnehezebb feladatként „jeles mesterek alkotásainak felkutatását és megszerzését” jelölték meg. Összeállítottak egy hiánylistát, egy Madarász Viktortól Derkovits Gyuláig tartó névsort, amely jól tükrözte a hivatalos kánont: éppúgy hiányoztak belőle az avantgárd művészek, mint a két világháború közötti neoklasszicista és római iskolás alkotók.34 A terv kidolgozásában Bertalan 1150
