Századok – 2023

2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912

STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL Föltehető, bár nehezen bizonyítható, hogy az MTK-részvényesek és -szurkolók közül jelentős számban lehettek Vázsonyi nézeteinek szimpatizánsai, akár azon okból, hogy Vázsonyi komoly tekintéllyel bírt a fővárosi irányításban is. Bárczy István, a tárgyalt időszak stadionokat és avatómeccseket szívesen látogató polgár­mestere is az ő közreműködésével nyerhette el posztját.57 57 IgnáczKaroly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban, 1920-1945. Bp. 2013. 31. 58 Nemzeti Sport, 1906. augusztus 19. 10. 59 Heteés Mór a Bettelheim Miksa és Társa céget vitte sikerre (ő volt a társ). A cég- és családtörténetet „a magyar Buddenbrook-ház története” alcímmel foglalták össze. - Esti Kűrit, 1934. május 29. 9. A fivér, a magát ügyvédnek és fővárosi bizottági tagnak tituláló Heteés Antal az itt tárgyalt években (1909-1912) tagja volt például a Szállítmányozási és Iparbank Részvénytársaság igazgatóságának, a Délmagyarországi Hitelintézet Részvénytársaság igazgatóságának, az Országos Iparegyesület igazga­tóságának, az Országos Irodalmi Részvénytársaságnak, az Adria Biztosító Társulat „trieszti választmá­nyának”, valamint buzgón érvelt a fővárosi közgyűlésben és azon kívül (többek közt a Terézvárosi Kaszinóban) az úgynevezett Nagysugárút megépítése mellett. - Központi Értesítő, 1911. május 11. 1145.; Nagy Magyar Compass, 1912/1913. 40/1. 1390.; Magyar Ipar, 1912. április 24. 437.; Mi­­hók-féle Magyar Compass, 1910/1911. 38/2. 621.; Budapesti Cím- és Lakásjegyzék 24. (1912) 557.; Budapesti Hírlap, 1912. október 13. 40. 60 Érdekesség, hogy másfél évvel a pályaavatás után Rosenberg gyógyszerész „eltűnésétől” volt hangos a nyomtatott nyilvánosság. „Maga az atyja, Rosenberg Sándor dr. informálta a sajtót. Fiát, Emilt, külföldi útra küldötte. Ennek a kényszerútnak az oka az, hogy Rosenberg Emil dr. itt a fővárosban túlságosan költekező életmódot folytatott, s így pazarlása tűrhetetlenné vált. [...] Rosenberg Emil dr. Az alapítók és a legnagyobb részvényesek köre különösen jelentős átfedést mu­tat, amennyiben a 10 és annál több részvényt jegyzők, tehát a legalább 2000 ko­ronát e célra áldozok listáját vizsgáljuk. A 10 részvényt vásároló, jó néhány rész­vénytársaság vezetőségében fölbukkanó Gara Arthur azt a Józsefvárosi Bank és Takarékpénztárat igazgatta, amely a részvény vásárlást bonyolította. Többek közt ő fogadta a sajtót a pálya márciusi bemutatóján, alig pár hónappal a részvény társa­ság 1912. januári alakuló közgyűlése után. Szintén 10 részvényt vásárolt Haraszti Samu, a pálya földmunkáiért felelő építési vállalkozó, akárcsak Schreyer Jakab ud­vari tanácsos fia, dr. Schreyer Jenő ügyvéd, akinek a neve 1906-ban a sporthírekben bukkant föl („második lett a 200 m.-es és 500 m.-es bajnokságban”, nem egyértel­mű, de talán úszásról van szó).58 Schreyert a stadionépítés idején a vagyontala­nok jogvédése mellett különböző országos kereskedelmi szervezetek vezető tiszt­ségében találjuk, de legfőképp a Magyar Kereskedelmi Csarnok főtitkári posztján. A 20 részvényt jegyző Heteés Antal — a család nemességét (galgóczi Heteés) elnyerő Hirschfeld Mórnak, a magyar termékek pályaudvari egyedárusítására jo­gosult nagykereskedelmi vállalat fejének testvére — 1904 előtt az MTK elnöke­ként ténykedett, de őt is több vállalkozás vezérkarában tüntették fel az egykorú compassok, jegyzékek, közlönyök.59 A 20 részvényesek táborába tartozott még dr. Rosenberg Emil, a Rákóczi úti Csillag gyógyszertár tulajdonosa, egyben az MTK alelnöke is.60 A Wellisch Nátán utóda építőipari cég 25 részvényt jegy-1136

Next

/
Thumbnails
Contents