Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN törvény indíthatta.47 Megjegyzendő még, hogy a Jakabffyt a Ferencvárosi Polgári Körben jelölő gyűlést 1910-ben Helvey — nem mellesleg az említett építőmester-ipartestület tagja is volt! — vezette. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy Helvey a tetemes számú részvényt Jakabffy ferencvárosi pozícióit erősítendő jegyezte. 47 A törvény a hazai szociálpolitika első hullámának volt az eredménye, akár a szintén 1891-es beteg biztosítási törvény. Közös jellemzőjük, „hogy a kor közvéleménye nem tulajdonított nagyobb jelentőséget nekik”. - Bódy Zsombor: A „társadalom kora”. Munkásbiztosítás és munkaügy Magyarországon a 19. és a 20. század fordulóján. Aetas 19. (2004) 1. sz. 10. 48 1913. március 30-i közgyűlés. BFL VII.2.e, 1696 (1915), Ferencvárosi Versenypálya Rt. 49 Az 1908-as olimpia aranyérmeseire, Fuchs Jenőre (kardvívás) és Weisz Richárdra (birkózás) utaltak. - Baráth K: „Gegenpressing ” i. m. 112. Ha tehát az FTC pályájának legjelentősebb támogatóit vesszük számba, az (aktnál) politikai haszonszerzés motivációja nehezen kizárható. Vagyis a helyben mozgolódó politikusok már az első világháború előtt észrevették, amit az országos erők még nem: a sportbéli siker politikai sikerre konvertálható. A Ferencvároshoz és a kerület meghatározó foglalkozási csoportjaihoz szorosan kötődő kisebb részvényesek indíttatásairól azonban kevés tudható. Tőlük nem vitatható el, hogy talán a helyi csapat sikere lelkesítette őket az anyagi áldozatra, és az ebből a kerületre háramló büszkeséget óhajtották továbbra is átérezni - ha lehet, ezentúl helyben, egy korszerű sportpályán és ott is „jó helyen”. Az utóbbi igénye egy 1913-as részvénytársasági közgyűlésen merült föl: „ha nagy mérkőzések vannak, sokszor a részvényesek jutnak a legrosszabb helyekre, és nem láthatják jól a mérkőzéseket”. A kérés anyagiassága, bár egyeseket fölháborított, mégis eredménnyel, azaz a részvényesek számára kedvezményesen megvásárolható szabadjegy bevezetésével járt.48 A szabadjegyesek esetében aligha beszélhetünk csupán közvetett haszont szerző sportvállalkozókról. (Az iratokból nem derül ki, hányán éltek a lehetőséggel.) Ezt azért is fontos kijelentenünk, mert a Magyar Testgyakorlók Köre már a pálya-részvénytársaság alapítása idején páholyt, jegyeket, kedvezményeket ígért a leendő stadionban - ráadásul már akár egy darab részvény vásárlásától. Az MTK pályarészvényeseinek társadalma Ha a tárgyalt időszakot (1909-1912) vesszük alapul, az a - meglehet, hamis - meggyőződésünk alakulhat ki, hogy az MTK egyesületi döntéseinek első számú mozgatója az FTC volt. Ezekben az években, sőt 1913-ig az FTC futballcsapata aratta le a bajnoki babérokat, miközben az MTK mindannyiszor ezüstérmesként loholt a nyomában. (1914- ben aztán - hosszú szünet után - újra ők kerültek az élre, és 1926-ig ott is maradtak.) A Magyar Labdarúgó Szövetségben zajló perpatvarokban is az ellentétes oldalon találjuk őket. Az MTK a vetélytárs FTC stadionavatója után csupán két hónappal kért és kapott telket a fővárostól, egyedülálló sporteredményeire (azaz olimpiai bajnokaira)49 és egyesü- 1131
