Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN A leginkább meghatározó közös jegy, amely az alapítók kisebb és a részvényjegyzők nagyobb csapatát összekötötte, az a ferencvárosi illetőség. (2. ábra) Kimondhatjuk, hogy az 1910 késő tavaszán létrejött Ferencvárosi Versenypálya Részvénytársaság egyértelműen lokális vállalkozás volt, amelyhez az ütemesen (nagy)iparosodó IX. kerület jellegzetes foglalkozási csoportjaiból szívesen csatlakoztak, akiknek telt rá. Ügy vélhették, hogy a sorozatos magyar bajnokhoz kapcsolódó projekt eleve sikerre ítéltetett, érdemes tehát pénzt áldozni rá. Ugyanakkor nem szabad kizárnunk a motivációk közül a megszaporodott lakosságú kerület31 formálódó-átalakuló közösségének szolgálatát sem, hiszen a városatya részvényesek ott munkálkodtak például az évtizeddel korábbi klubalapításnál is. Akkor a kerületi országgyűlési képviselőt, Tolnay Lajost választották meg díszelnöknek.32 Nem kizárható persze az sem, hogy a már létező sportegyesületek népszerűségét is figyelembe vették, amikor a kerületi sportegyesület létrehozását szorgalmazták. 31 A 21 189 fős Ferencváros 1869-ben még a második legkisebb lélekszámú kerület volt (csak Kőbánya népessége múlta alul), ám 1910-re 83 826 lakosával nemcsak a budai, de a IV. és az V. kerületeknél is népesebbre duzzadt. - Budapest Székesfőváros Statisztikai Közleményei 53. Budapest félszázados fejlődése 1873-1923. Bp. 1925. 10. táblázat. 32 Sport-Világ, 1899. április 23. 8.; 1899. április 30. 10. 33 Az alapszabály 30.§-a megszabta a pálya összköltségének 10 éves törlesztését, amellyel minden évben meg kellett terhelni a részvénytársasági mérleg „kiadások” rovatát, fokozatosan növekvő mértékben: az első évben az összköltség 8%-át, a tizedikben 12,375%-át tartoztak kifizetni. Hogy kinek fizettek (a hitelező banknak? esetleg a pályát működtető egyesületnek?), az nem szerepelt az alapszabályban. - BFL VII.2.e 1696 (1915), Ferencvárosi Versenypálya Rt., 1910-1943. 34 Baráth K: „Gegenpressing ” i. m. 129.; BFL VII.2.e 1696 (1915), Ferencvárosi Versenypálya Rt., 1910-1943, A Ferencvárosi Versenypálya Részvénytársaság I. rendes évi közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. márc. 24. 35 Az 1912-es év 50 746 koronás nyereségéből 45 813 koronát fordítottak törlesztésre, vagyis ismét csak többet, mint amennyit az alapszabály előírt. Ha a későbbi éveket tekintjük, az igazgatósági jelentésben „nagyon szép bruttó bevételűnek” nevezett 1919-es év sem lett a bőkezű osztalékfizetés esztendeje, mivel Miféle hasznot remélhettek a pálya részvényjegyzői a pénzük fejében? Az 1911. február 12-én egy FTC—MTK meccsel átadott, bár még el nem készült stadion már az első félévben 36 635 korona nyereséget termelt. Ebből 25 ezer koronát fordítottak a pálya végül 250 ezer koronás összköltségének törlesztésére (az alapszabály 10 éves törlesztési időt írt elő),33 tehát csekély osztalék jutott a 133 részvényesnek,34 akik közül 45-en csak 1 részvényt vásároltak, 54-en pedig 2—9 darabot, vagyis a részvényes közösség 75%-a kisrészvényesnek mondható. (10-20 részvényért 30-an fizettek, 20-nál, azaz 2000 koronánál többet mindössze négyen.) Ezzel az arányszámmal az FTC inkább az Everton részvény társasági példáját látszott követni, mintsem a Liverpoolét. Ráadásul a húszas években teljesen abbamaradt a főleg törlesztésre fordított nyereség maradékán alapuló osztalékfizetés, miközben egyre gyakoribb jelenség lett, hogy az osztalékot nem vették fel a részvényesek.35 Ez is megerősíti a korábbi sejtést: a részvények jegyzőit nem a 1127