Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN A párizsi vezetőség korántsem volt ilyen nagylelkű, és 1924-ben a közelgő olimpia ellenére sem szavazta meg a nemzeti stadion megépítését,12 a prágai önkormányzat pedig az egyesületekre és az államra hagyta az efféle igények kielégítését. Sajátos, hogy míg a cseh futballtörténet sokáig szinte a tökéletes tükörképe volt a magyarnak, a stadionügy némileg másképpen alakult. Prága egymással vetélkedő nagy klubjai (Sparta, Slavia, Deutscher Fußballclub) mind a Letná mezejére, egymás közvetlen szomszédságába települtek. A klubházzal és kerítéssel azért idővel fölszerelt pályákat csak Csehszlovákia megalakulása után váltották föl a grandiózus stadionok. Azok viszont állami finanszírozással és nemzeti célokkal épültek, nem elsősorban a futball, hanem a más szláv többségű államokban is kibontakozó Sokol tornamozgalom számára.13 12 Robert W. Lewis: The Stadium Century: Sport, Spectatorship and Mass Society in Modern France. Manchester 2018. 9. 13 Martin Pele: Football Stadiums and the Production of Space in Czech Cities until 1939. The City and History 9. (2020) 2. sz. 43-59. 14 David Kennedy—Michael Collins: Community Politics in Liverpool and the Governance of Professional Football in the Late Nineteenth Century. The Historical Journal 49. (2006) 761-788. 15 Neil. L. Tranter: The Patronage of Organised Sport in Central Scotland, 1820-1900. Journal of Sport History 16. (1989) 3. sz. 246-247. A kontinentális stadionhistóriához képest összehasonlíthatatlanul nagyobb hagyományú brit kutatások tanulságait hosszan sorolhatnánk. Most mindössze az Everton és a Liverpool, azaz a Goodison Park és az Anfield pályáinak keletkezéstörténetét említem, amely mögött az Everton részvényeseinek több összefonódó okból történt szakítása húzódott.14 Az eltérő politikai nézetekre (tory kontra liberális) és vallási-morális különbségekre egyaránt visszavezethető egyesületbeli villongás végén a legjelentősebb részvényes, John Moulding az addigi Evertonpályán megalapította a Liverpoolt, az Evertonnak pedig új pályára kellett költöznie. A jelen tanulmány szempontjából talán az az eset legfontosabb tanulsága, hogy az Everton részvény társaságában a kisrészvényesek 88%-os többséget képeztek a Liverpool 56%-ához képest, és ezzel egyetemben az egyesület demokratikusabb, a közösség érdekeire jobban tekintettel lévő irányítását favorizálták. A sportmecenatúrára vonatkozó brit, pontosabban a felekezeti viszonyokra különösen érzékeny skót kutatások ugyanakkor figyelmeztetnek arra is, hogy óvakodjunk a támogatások mögött rejlő indítékok leegyszerűsítésétől. A mecénások indíttatása a helytől és a sportágtól függően erősen különbözhetett és széles skálán mozoghatott, beleértve az egészségmegőrzést, a társadalmi összhang megélését, a presztízs növelését, a helyi idegenforgalom föllendítését, a fizikai erőnlét fokozását, a lehetőséget az alsóbb rétegek egyre bővülő szabadidejének erkölcsös eltöltésére stb.15 Fontos észrevétel továbbá, hogy miközben a klubok a versenyben maradás diktálta anyagi szükségletek miatt fordultak igen gyakran a 1121
