Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN nem közvetlen hasznot remélt. Eközben a korabeli sajtó és a közvélemény egy része kezdettől profitközpontú üzleti vállalkozásnak tekintette a stadionépítést, holott a pályabevételekről nemigen értesülhettek biztos és elfogulatlan forrásból.9 A társadalmi hovatartozás föltérképezése talán a részvényvásárlás motivációiról is világosabb elképzelésekhez segít. 9 „A »Ferencváros« sportpályát létesített. Csak azzal törődött, hogy a Millenárisra ne menjen senki, hogy csak csődüljön a közönség az Üllői útra. Egészen megittasodtak, egészen belebetegedtek a sok belépődíj láttára”, állt az FTC-pálya nyitása után három hónappal „A Franzstadt beteg. Pályaharc, üzérkedés angolokkal. Veszélyben labdarúgó-sportunk amatőrsége” című cikkben a címlapon - Sport-Hírlap, 1911. május 27. 1. Az MTK-pálya nyitómeccsét így kommentálták: „Siker az egész vonalon, az MTK és táborkara megelégedetten távozik az új pályáról [...]. És következik a pénzosztogatás. A labdarúgószövetség kap ezer koronát, a pálya közel háromezret, a két csapat is súlyos ezreket (bajnoki matchen ennyi jövedelemhez még nem jutottak egyesületeink).” - Az Újság, 1912. április 2. 8. Ezzel egyidőben a szinte egyszerre emelt, sokezres befogadó-képességű stadionok nyomán pénzesőt vizionáló közösségi képzelet kritikája is megjelent, például a „Football pályák ” című cikkben: „Talán egy év óta van az, hogy mikor a footballt emlegetik, akkor mindjárt díszítő jelzőnek hozzácsapják ezt a szavat, hogy »üzlet«. [...] Azt hiszik, hogy a footballal együtt jár a nagy bankók suhogása, az aranyak csengése. [...] Sajnos, ez a köztudatban erőszakosan s jóformán alaptalanul bevitt »üzlet« szó lassankint kezdi megmarni a sportot, s addig-addig marja, amíg tényleg üzletet csinál belőle.” - Pesti Hírlap, 1913. január 12. 36. 10 Például Szymansk, S.: Economists and Sport History i. m. 80. Megállapítható továbbá, hogy a labdarúgás történetének mércenarratívájában, az angol futballtörténetben egy lépéssel korábban hajtották végre azt a fordulatot, amit a magyar futball élcsapatai. Azaz az angol fejleményeket stadionügyben is árgus szemekkel figyelő hazai klubpotentátok egy meglévő mintát követtek, amikor részvénytársasági formát öltöttek, és segítségért a civil szférához fordulva vállalkoztak a stadionépítésre. Egyes szerzők ezzel szemben mégis alapvetőnek tartják azt a megfigyelést, miszerint az angolszász és a kontinentális stadionépítés financiális folyamatai között az az alapvető különbség, hogy a kontinensen a stadionépítés mögött jellemzően intézményes (állami vagy önkormányzati) kezdeményezés és pénzügyi segítség húzódik.10 Megítélésem szerint azonban mind a hazai, mind a külföldi stadiontörténetek azt sejtetik, hogy a modern sportegyesületek intézményesülésének első évtizedeiben mindenképpen meghatározó volt a civil kezdeményezés. Fordulat inkább a két világháború között következett be, amikor a nemzetállamok kormányzó elitje fölismerte és tartósan bejelentette igényét a sportból kinyerhető politikai profitra. A mecenatúra szerepe a stadionépítésben — példák Európából Ha végigtekintünk a 20. század elejének európai futballtérképén, meglepő egyidejűségekre lelhetünk. (Azzal a nyilvánvaló kivétellel, hogy Anglia és Skócia a kezdetektől nagyjából félszázadon át egy-két évtizedes lépéselőnyben volt.) 1119
