Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL A következőkben e tengely két fő eleme, az FTC- és az MTK-stadion körül bábáskodó társulatok, a Ferencvárosi Versenypálya Részvénytársaság és a Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Részvénytársaság tagságának csoportképét igyekszem megfesteni. A vizsgálat a létesítményekhez szükséges földterület megszerzése és a másodiknak elkészült MTK-stadiont megnyitó mérkőzés közötti időtartamra összpontosít (1909-1912), és - mivel a Fővárosi Levéltár cégbírósági állagában őrzött eredeti részvénykönyvek adatain alapul1 - reményeim szerint árnyalja majd a szóban forgó sportegyesületek korabeli társadalmi hátteréről alkotott képet. (Utóbbi közismerten elsősorban a felekezeti hovatartozáson alapul, az MTK-t zsidó, az FTC-t keresztény csapatként azonosítva.)2 Az említett részvénytársaságok elsődleges (avagy bevallott) célja nem a nyereség volt, hanem az, hogy megteremtsék a lehetőséget az egyesületi pálya megépítéséhez, a részvények vásárlói ezért bízvást tekinthetők az egyesületek „mecénásainak”. Legalábbis első pillantásra. Mielőtt azonban górcső alá vennénk a sportmecénások e részvénytársaságokba tömörült közösségeit, fordítsuk figyelmünket a stadiontörténet-írás és a sportmecenatúra fogalmainak megközelítéseire, valamint más nemzetek korabeli pályavállalkozásaira. 1 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL), VII.2.e Cégbírósági iratok (1876-1949), 1696 (1915), Ferencvárosi Versenypálya Rt., 1910-1943; BFL VII.2.e, Cégbírósági iratok (1876-1949), 3313 (1915), Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Rt. (1912-1933). 2 Az FTC és az MTK társadalomtörténetére, valamint a kapcsolódói identitásokra vonatkozó vizsgálatok közül úttörőnek tekinthető tanulmány: Hadas Miklós - Karády Viktor: Futball és társadalmi identitás. Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmának történelmi vizsgálatához. Replika 5. (1995) 17-18. sz. 88-120. Ugyancsak megkerülhetetlen Szegedi Péter futballtörténeti alapvetésének „Zsidó MTK — keresztény FTC?” című fejezete. In: Szegedi Péter: Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig. Bp. 2016. 80-110. Ugyanakkor mindkét műből kitűnik, hogy a korabeli szurkolói identitás földerítésének nehézségei (azaz a tömegek történeti némasága) miatt a klubok társadalmi hátteréről nem könnyű egyértelmű kijelentéseket tenni. 3 Wray Vamplew: Products, Promotion, and (Possibly) Profits: Sports Entrepreneurship Revisited. Journal of Sport History 45. (2018) 2. sz. 183-201. 4 Uo. 187. Mecénások vagy vállalkozók? Összefűzhető-e sport és mecenatúra? Wray Vamplew a kérdésre tulajdonképpen tagadólagos választ ad azzal, hogy bővíteni javasolja a sportvállalkozó fogalmát, eltávolodva a kockázatvállalás és profitszerzés középpontba helyezésétől.3 Hiszen, mint mondja, ezek a sajátosságok „nem voltak mindig olyan kulcsfontosságúak egy olyan iparágban, amelynek termelési folyamatát gyakran az állam és az emberbaráti szervezetek támogatták”.4 A fönti belátásokból következtetve Vamplew imigyen érti a sportvállalkozókat: azok a személyek, „akik a sporttermékek 1116
