Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején
KONRÁD MIKLÓS A Nyugat Kiadó 1910-1916 közötti, gyakran változó összetételű igazgatóságában legtöbbször ifj. Chorin Ferenc, Goldberger Leó, illetve a szintén zsidó Ranschburg Viktor nevével találkozunk.54 Hatvány Lajossal, a 1913—1917 között katalizált Fenyő Miksával és Az Est című napilapot elindító, a Tanácsköztársaság idején kitért Miklós Andorral együtt 1910-ben Chorin volt a Nyugat Könyvkiadó Részvény társaság alapítója. A társaság részvényesei Ady Endre kivételével mind zsidó vallásúak vagy származásúak voltak.55 A kezdettől - és a folyóirathoz hasonlóan — veszteséges kiadóvállalat által kibocsátott 150, egyenként ezerkoronás részvényből fejenként 5-6-ot vett Weisz Manfréd, Goldberger Leó, Brüll Alfréd,56 de a legtöbb részvényt, 60-at Hatvány Lajos vásárolta meg, míg 20-at apja, Hatvany-Deutsch Sándor,57 aki a folyóirat részvény társaságba szerveződésétől remélte, hogy fiának nem kell tovább folyósítania azokat a „kölcsönöket”, amelyeknek visszafizetése nyilván fel sem merült.58 54 Buda. A.: A Nyugat Kiadó i. m. 163. 55 Fenyő Mario: A Nyugat hőskora és háttere. Debrecen 2001. 69-70., 75. 56 George Deák: The Economy and Polity in Early Twentieth Century Hungary: The Role of the National Association of Industrialists. Boulder 1990. 68. 57 Fenyő M.: A Nyugat hőskora i. m. 70. 58 Buda A.: A Nyugat Kiadó i. m. 20-21. 59 Fenyő M.: Följegyzések i. m. 211. 60 Ignotus: A pártfogoltak céhe. Nyugat 3. (1910) 1003. 61 Levelek Hatvány Lajoshoz i. m. 115. 62 Ezen a téren visszatérő probléma, hogy a forrásokból sem a szereplők kiléte, sem az nem derül ki, hogy az esemény a dualizmus korára, vagy már a két világháború közötti időszakra tehető. Lásd Fenyő Miksa anekdotáját a „jeles magyar” íróról, akit Fenyő „nagyokosán” ki tanított, hogyan adja elő kérelmét ifj. Chorin Ferencnek, majd kiderült, hogy a ravaszkodásra nem volt szükség, mivel az író Utólagosan azért is lehetetlen rekonstruálni, ki támogatta legnagyobb mértékben a Nyugatot, mert ehhez azokat a vissza nem térítendő összegeket is be kellene számítani, amelyeket a támogatók a lap működtetésére vagy szerzőinek kisegítésére adtak. Ha egyvalakit, úgy mégis Hatvány Lajost kell kiemelni. „A Nyugat megjelenését Hatvány Lajos segítsége tette lehetővé”, írta visszaemlékezéseiben Fenyő Miksa.59 Ezt már a kortársak is tudták, hiszen a Nyugat 1910. július 16-i számában Ignotus megírta: „Ha azt firtatják, hogy honnan veszi a Nyugat a pénzét — hát igenis, azt Hatvány adja.”60 Az Osvát Ernő intranzigenciája miatt a lapszerkesztésbe beleszólni képtelen, ezért egyre frusztráltabb író-mecénásban Ignotus igyekezett fenntartani a támogatókedvet, például a Hatványhoz 1911. március 2-án írt levelében: „Nélküled és agitációd nélkül a Nyugat egészben is, embereiben is rég felfordult volna.”61 A mecénáskodás legnehezebben felmérhető, mert véletlenszerűen fennmaradt, az adatok helyességét nézve ellenőrizhetetlen válfaja, a tudósoknak, művészeknek adott személyes támogatás62 két példájával zárom ezt a vázlatos áttekin- 1105
