Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején
KONRÁD MIKLÓS 1907-ben épült villáját Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezték. Egy másik példa a két világháború között kitért, lányait régi nemesi, illetve arisztokrata családokba beházasító, majd Magyarország német megszállása előtt két héttel öngyilkosságot elkövető mérnök és építési vállalkozó Schiffer Miksa, akinek villája Vágó József műve (épült 1910—1911-ben). Ide sorolható továbbá a műépítész Grünwald Mór, Schiffer sógora is, akinek 1914-1916 között épült villája úgyszintén Vágó József munkája.39 39 Ilona Sármány-Parsons:}^/^ Art Patronage in Budapest at the Turn of the Century. In: CEU History Department Yearbook 1994-1995. Ed. Andrea Pető. Bp. 1995. 121.; Gábor Eszter: A „Grünwald test vérek és Schiffer ”. In: Angyalokra szükség van. Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. Szerk. András Edit. Bp. 2005. 127-140.; Gábor Eszter — Nagy Ildikó — Sármány Ilona: A Budapesti Schiffer-villa. Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója. In: Gábor Eszter: AzAndrássy út körül. Bp. 2010. 353-374. 40 Az elbeszélő Csathó Kálmán szerint a történetet 1908 decemberében Hatvány Lajostól hallotta Berlinben, és „azon melegében” feljegyezte. - Csathó Kálmán: Irótársak között. Irodalmi és színházi emlékek. Bp. 1965. 115-116. [Kiemelés az eredetiben - K. M.] 41 Hatvány Lajos 1919. május 30-án, Kornfeld Móric 1925. július 6-án tért át katolikus hitre. - KonrádM.: Zsidóságon innen és túl i. m. 457.; Széchenyi Agnes: Iparbáró, mecénás, filozopter. In: Kornfeld Móric: Trianontól Trianonig. Tanulmányok, dokumentumok. S. a. r. Széchenyi Ágnes. Bp. 2006. 45. Ifj. Chorin Ferenc áttérésének pontos ideje nem ismert. Valószínűleg 1919-ben katolizált. 42 Hatvány Lajos 1945 után több ízben heves utálattal írt a szerinte antiszemitává vált, a Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror különítményeseit pénzelő Kornfeldről. - Hatvány Lajos: A zsidóság Irodalom A műgyűjtők mellett a 20. század eleji zsidó nagypolgárság mecenatúrájának legismertebb példája az 1908-ban indult Nyugat folyóirat. A lap előőrsének, egyben a modern magyar irodalom egyik legelső orgánumának tekinthető A Hét, Kiss József 1890-ben indított hetilapja mögött szintén álltak zsidó támogatók, bár erről csupán anekdotákkal rendelkezünk. A legismertebb Hatvany-Deutsch Sándorról szól. Megelégelve Kiss József pumpolását, aki nemcsak tőle, de szerinte „majdnem valamennyi tehetős zsidótól” kapott pénzt, Hatvány Lajos apja magához hívatta a szerkesztőt, és tudatta vele, hogy ne számítson többé anyagi támogatására, mire a szédülten kibotorkáló költő búcsúzóul azzal vágott vissza: „Magát megveri az Isten! A maga fia is író lesz!”ÁQ Ami a Nyugatot illeti, a folyóirat nemcsak a magyar kulturális életben szerepet játszó zsidó mecénások legjobban dokumentált epizódja, de — megint csak a zsidó identitás szempontjából — a legproblematikusabb is. Három leghíresebb támogatója, Hatvány Lajos, ifj. Chorin Ferenc és Kornfeld Móric „zsidósága” vajon jelent-e bármilyen közös nevezőt — túl azon, hogy 1919 és 1925 között mindhárman túladtak rajta?41 Közéleti szempontból a Horthy-rezsim esküdt ellenségének számító Hatvány és a rendszert támogató Chorin és Kornfeld között nyilvánvalóan semmi ilyesmiről nem beszélhetünk.42 1103
