Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején
KONRÁD MIKLÓS vásárolt képet. Legnagyobb árt Puvis de Chavannes-nak egy képe ért el, melyet Kohner Adolf vett meg 25 000 koronáért.”28 28 A főváros és a művészetek i. m. Arra nézve, hogy mit is jelentett a cikkben említett 20, illetve 25 ezer korona: Az Újság egy 1909-es cikke szerint „a jobb módú középosztály” évi jövedelme a család méretéről függően „körülbelül 10-30 000 korona” körül mozgott, ez az összeg biztosította „az úri ember standard of life-jét ”. — (B. M.): Mire és mennyit költ egy úri ember? Az Újság, 1909. december 25. 142. 29 Kitüntetések. In: Magyar zsidó almanach I. Szerk. Patai József. Bp. 1911. 241. 30 KonrádM.: Zsidóságon innen és túl i. m. 291., 299., 459-460., 532-533. 31 Az első díjazott 1904-ben Kacziány Ödön volt, aki után bizonytalan okok miatt, talán mert Ernst nem fizette be a teljes összeget, 1909-ig kellett várni a következő díj adományozásig, amelyben ekkor Keményfíy Jenő részesült. — RókaE.: Nacionalizmus és modernizmus i. m. 112., 120. 32 A szolnoki művésztelep. Művészet 4. (1905) 201.; NádaiPál: Szolnoki művészet. Libanon 5. (1940) 108.; Lipták D.: Mecenatúra, mecénások i. m. 506. 33 Szinyei „Pacsirtája” a Szépművészeti Múzeumban. Népszava, 1917. július 8. 9. A mecenatúrába beleértve a magyar festők műveinek vásárlását is írta Mravik László: „Kohner a századforduló körüli évektől haláláig az egyik legnagyobb magyar mecénás volt.” - Mravik László: Budapest műgyűjteményei a két világháború között. Budapesti Negyed 9. (2001) 2-3. sz. 169. Tekintsünk el most attól, hogy Paur Géza honnan tudhatta olyan pontosan, hogy vásárlói közül ki volt „zsidó vallású” (sehonnan), amint attól is, vajon a zsidó identitás szemszögéből mi közös lehet a számos zsidó felekezeti intézményt vezető, az 1911-ben megjelent Magyar Zsidó Almanach szerint „a zsidó célok kulturértékét” becsülő Kohner AdolF 9 és az 1903-ban református hitre tért Elek Pál között, aki a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvény társaság vezérigazgatójaként nyomást gyakorolt törekvő alkalmazottaira, hogy példáját követve hagyják el hitüket.30 A mecenatúra témájánál maradva inkább arra mutatnék rá, hogy az 1890-es évektől, majd még inkább a 20. század első évtizedétől fellépő híresebb zsidó műgyűjtők a szorosabb értelemben vett mecenatúra terén szintén aktívak voltak. Ernst Lajos, aki gyűjtőként az 1890-es évek közepén, majd a képzőművészet pártolójaként az 1900-as években tűnt fel, 1904-ben tízezer koronás alapítványt hozott létre, amelynek kamatait olyan magyar festők díjazására szánta, akiknek a műveit az 1901—1909 között ügyvezető igazgatóként általa vezetett Nemzeti Szalon mutatott be először.31 Az 1902-ben átadott szolnoki művésztelep egyik alapítójaként és legbőkezűbb mecénásaként Kohner Adolf fiatal magyar festők számára létesített ösztöndíjat, hogy a művésztelepen dolgozhassanak. A Szolnokhoz közeli Szászkereken mintagazdaságot létesítő magánbankár, aki 1912-ben Alfréd, Jenő és Vilmos testvéreivel együtt bárói címet nyert, nyaranta vendégül látta birtokán a helyi tájat megörökítő, általa kedvelt művészeket, többek közt Fényes Adolfot, Pólya Tibort, Olgyay Ferencet és Zádor Istvánt.32 Gyűjteményének egyik büszkeségét, Szinyei Merse Pál 1883-ban festett Pacsirta című festményét 1917-ben a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta.33 A szolnoki művésztelep megnyitásával egyazon évben a nagyváradi származású debreceni ékszerész, Lefkovits Arthur 2500 darabból álló régészeti, iparművészeti és 1101
