Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Konrád Miklós: Zsidó nagypolgári mecenatúra és műpártolás a dualizmus idején
KONRÁD MIKLÓS adakozásukra koncentrálok, bár a kortárs értelmezés a hazai művészek műveinek vásárlását is műpártolásnak tekintette.5 Ebből fakadóan a mecenatúra kiterjesztett meghatározása magába foglalja a gyűjtő, a megrendelő, a megbízó szerepkörét is6 — bár az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat lapjában a műgyűjtőként is ismert Ambrozovics Dezső 1898-ban hevesen kikelt a szokás ellen, hogy „mindenki, aki valaha egy húsz forintos képet vásárolt, mint m übarát szerepel, a művészetet pártolja, a művészetet támogatja”, miközben azt senki nem állítja, hogy „a gyümölcstenyésztést támogatja”, ha „vesz egy kosár finom szőllőt és jóízűen elfogyasztja”.7 5 Lásd például A művészetek népszerűsítése és a műtárgyak értékesítése. Független Magyarország, 1905. október 24. 12-13. 6 Kőszeghy Péter — Széphelyi E György: Művészetpártolás. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor I-XIV. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp. 2003-2014. VIII. 43. 7 -br- [Ambrozovics Dezső]: Művészeti állapotaink. (Befejező közlemény.) V. Műcsarnok, 1898. június 23. 57-59. [Kiemelések az eredetiben - K. M.] 8 A kaszinó századfordulós tagságára és vezetőségére lásd A Lipótvárosi Casino 1900. évi jelentése és zárszámadása. Bp. 1901. 16-45. Zsidókon egyaránt értem azokat, akik felekezetűk berkein belül maradtak, és azokat, akik áttértek valamelyik keresztény vallásra. Az egyes személyek említésénél esetleges vallásváltoztatásukat jelzem. A vizsgálatot a tanulmány végén röviden kiterjesztem a Lipótvárosi Kaszinóra. Nyilvánvalóan hiba lenne minden további nélkül „zsidónak” minősíteni a klubot. A kaszinó elnöki tisztségét 1883-as megalakulásakor a kikeresztelkedett Fáik Miksa töltötte be, őt 1902-ben a szintén kitért Dóczy Lajos követte, majd 1903-ban egy korábbi miniszterelnök, a református Bánffy Dezső — és messze nem Bánffy volt a kaszinó egyetlen „őskeresztény” tagja. Innen nézve a „zsidó” minősítés minimum kérdéses lenne. Másfelől azonban a kaszinó olyan jelentős mértékben tömörítette a korszak gazdasági és kulturális elitjének zsidó vallású vagy származású tagjait, hogy feltehető: adakozási gyakorlata pertinens információval szolgál arról, hogy a fővárosi zsidó vallású és származású nagypolgárság szinonimájaként értett „Lipótváros” egy része mely művészek, illetve tudósok munkáit ítélte támogatandónak.8 Magyar Tudományos Akadémia Az 1890-es évekig a zsidók által gyakorolt mecenatúra legjellemzőbb formája a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) felajánlott — rendszerint alapítványként kezelt - adomány volt. Ez azzal magyarázható, hogy a századfordulóig kellett várni, míg a hazai zsidó gazdasági elit olyan mértékben elmagyarosodott (vagyis nemcsak beszélt, de szívesen olvasott is magyarul), illetve akkulturálódott (vagyis vonzalmai a művelődés terén is a hazai művészet felé fordították), hogy az 1860- 1870-es években született tagjai az Akadémia kínálta mankó helyett már inkább 1095
