Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Szalisznyó Lilla: A Nemzeti Színház és a jótékonyság különböző formái a 19. században
SZALISZNYÓ LILLA részvételével tanácsadó testületet hozott létre, amely elnöklete alatt hetente ülésezett, hogy döntsön a napi ügyekről, illetve megvitassa a felmerülő személyi kérdéseket. 1849. július 1-éig tartó főigazgatósága alatt komoly változások történtek, amihez alapot elsősorban a szubvenció 1845-ben történt megemelése biztosított. Növelték a színészek, az énekesek, a zenészek és a kardalnokok számát, az önálló balettelőadások biztosításához bécsi táncosnőket szerződtettek. Emelték a fizetéseket, egyre több művészt megilletett a jutalmi járandóság, gyakrabban hívtak külföldi vendégművészeket, a technikai és gazdasági személyzet esetében lehetőség nyílt a foglalkoztatottak számának növelésére, a korábban hiányzó munkakörök pótlására. Egy bécsi színházi ügynök foglalkoztatásával gördülékenyen folyt a külföldi színdarabok és operák beszerzése.34 A folyamatos fejlesztések mellett maradt pénz a színház belső terének átépítésére is, kisebb átalakításokkal kényelmesebbé tették a nézőteret (felújították a zártszékeket, a második emeleten két új páholyt csináltattak, a földszinti hátsó páholyok elé támlás székeket rakattak stb.).35 A bevételek és a kiadások nagyságrendjéről, pontos összegéről a pénztári főkönyvek tájékoztatnak. Példaként véve az 1846. április 1. és 1847. március 31. közötti évad költségvetését, az adatokból látszik, hogy az országgyűléstől szubvencióként kapott 21 600 pengőforint komoly tételnek számított a színház működtetésében. Az évadban az intézmény összbevétele az „országos segedelem”-mel együtt 115 825 pengő forint 47 % krajcár volt, összkiadása pedig 120 392 pengőforint 5 ló krajcár. 1. táblázat A Nemzeti Színház bevételei és kiadásai az 1846-1847-es évadban Bevételek páholybérletből 21 080 pengőforint „földszinti bemenet’’-bői 1646 pengő forint 59 4/5 krajcár a földszinti zártszékek bérlőitől 2912 pengő forint 8 krajcár a másodemeleti zártszékek bérlőitől 18 pengőforint bérletes előadások napi jegyeladása 34 777 pengőforint 58 krajcár bérletszünetes előadások napi jegyeladása 33 790 pengőforint 42 krajcár „országos segedelem” 21 600 pengőforint Bevétel összesen 115 825 pengő forint és 1840 között a Pesti Magyar Színház részvényese, illetve igazgatóválasztmányának tagja. Az 1840-es évektől több cikluson át a Nemzeti Színház élén állt: 1840 decemberétől 1841 húsvétjáig igazgatója, 1844-től 1849. június végéig „országos főigazgatója”, 1855-től 1860-ig műigazgatója, 1869-ben pedig intendánsa volt. — Magyar színházművészeti lexikon i. m. 632. 34 Dokumentumok a Nemzeti Színház i. m. 69-117., 187-255., 284-454., 561-741. 35 Kerényi Ferenc: A Nemzeti Színház és közönsége (1845-1848). Irodalomtörténeti Közlemények 84. (1980)429-431. 1075
