Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Bárány Zsófia: A Szent István Társulat és támogatói köre 1848 és 1858 között
A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT ÉS TÁMOGATÓI KÖRE 1848 ÉS 1858 KÖZÖTT a pénztár állapotát mindenkor világosságban lehetend tartani”. Külön felhívta Danielik figyelmét ennek fontosságára, mivel „nagyrészben a Társulat jövője ’ s üdvös hatásának lehetősége függ” ettől.63 Az 1850-es években a bevételek így is alig haladták meg a kiadásokat, illetve 1857-ben és 1858-ban (valamint 1859-ben is) deficites volt a zárszámadás.64 63 Uo. Scitovszky János levele Danielik Jánoshoz. Esztergom, 1853. dec. 15. (Tervezet) 64 Notier A.: A Szent István Társulat i. m. 93., 121. 65 SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1853. május 3-én tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. 66 A lap szerkesztője 1854 és 1856 között a hírlapíró, színműíró, iskolaigazgató Ney Ferenc volt. 67 NotterA.: A Szent István Társulat i. m. 49., 52., 64.; SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1853. november 3-án tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. 68 A Juranics-féle hagyaték miatt felmerülő nyomda kapcsán például cenzorok kinevezését kérte. 1855-ben pedig már ő maga intézkedett a könyvvizsgálókról, valamint fenntartotta magának a kiadás engedélyezésének jogát. Lépését a rendőrhatóságok az 1855. évi konkordátum szabad papi cenzúráról szóló 9. cikkelyével kapcsolták össze. - SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Az 1851. április 1-jén tartott választmányi ülés jegyzőkönyve; Österreichisches Staatsarchiv, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Oberste Polizeibehörde, Präsidium I. 3987/1855. Eduard Rotteé jelentése Johann Kempen von Fichtenstamm báróhoz. Buda, 1855. nov. 4. 69 Csorba L.: A nemzetélet és hitélet i. m. 374-375.; BereczM.: Vázlat Danielik i. m. 336. Az 1853-ban bíborossá lett Scitovszky János hercegprímás azt az ígéretet tette, hogy „a társulat javára, melyet az egyházi hierarchiával egy czélra munkáló segédtestületnek tekint, nem egy, de két kézzel leend kész áldozatot hozni”.65 Az anyagiaktól kezdve a püspöki támogatásokra történő felhívásokig Scitovszky valóban igyekezett pártfogolni a vállalkozást. 1850-ben például 400 pengőforinttal támogatta a társulat működését, 1853-ban pedig 100 pengőforinttal járult hozzá az elnök által kezdeményezett Családi Lapok című folyóirat szerkesztői fizetéséhez.66 Több ízben fordult a püspökökhöz a társulat ügyében, így például kérte őket, hogy intézkedjenek a néplapok előfizetői körének növelése érdekében. Mindemellett a társulat számított közbenjáró pártfogására a bécsi kormányzat felé is.67 Scitovszky fővédnöki hozzáállása az ügyek figyelemmel kísérésében, sőt adott esetben irányításában is megmutatkozott.68 A társulat és a fővédnök közötti kapcsolatban fontos szerepet játszott Danielik, aki a hercegprímás egyfajta szakértőjeként, tanácsadójaként is tevékenykedett. Scitovszky mellett más főpapok, így az egri érsek Bartakovics Béla is bizalmával tüntette ki a társulatot.69 Az egri érseki nyomda műveinek bizományba adása mellett például az ő támogatásával kezdett neki a papköltő Tárkányi Béla a szentírásfordításához, valamint az egri főpap finanszírozta Cesare Cantù Világtörténelem című műve egyes részeinek magyar fordítását is. „Örömmel olvastam, hogy Egerben Cantù világtörténelme is fordíttatik; valóban tudja a jó érsek, hogy mire van szükségünk leginkább. Várva várjuk [...] a Szentírást is. Eger kifog minden egyéb püspöki székhelyen” — állapította meg Haas Mihály pécsi 1058
