Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Bárány Zsófia: A Szent István Társulat és támogatói köre 1848 és 1858 között
A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT ÉS TÁMOGATÓI KÖRE 1848 ÉS 1858 KÖZÖTT Ugyancsak a támogatói kör szélesítése érdekében felmerült a vezetőség részéről, hogy érdemes lenne felhívni az egyháziak figyelmét a sajtó útján,28 valamint a „találkozási s privát beszélgetési alkalmakat használandván” az egyéb, illetve a „végrendeletileg tett” adományozások lehetőségére.29 Utóbbi apropóját az adhatta, hogy 1847-ben elhunyt Pyrker János László egri érsek, aki 1821-ben VII. Piustól, 1847-ben pedig az uralkodótól kapott engedélyt a szabad végrendelkezésre. Az egri főpap - egyéb pártfogói adományai mellett - az Eger városában felállítandó egyházi „propaganda intézetre”, valamint a nép körében szétosztandó hasznos könyvekre 3000 pengőforintot hagyott.30 28 A Religió és Nevelés szerkesztőségének együttműködésére számítottak. 29 Uo. A főpapság végrendeleti jogát az 1703-ban megkötött Kollonich-féle egyezmény és az ezt szentesítő 1715. évi 16. te. szabályozta. A különböző levonások után (illetve a meghatározott helyekre kerülő felszereléseken, ingóságokon túl) a fennmaradt összeg három részre oszlott az egyház (szemináriumok, plébániák, templomok fenntartására), a kincstár és a rokonok között. - Magyar Katolikus Lexikon I-XVI. Főszerk. Diós István, szerk. Viczián János. Bp. 1993-2014. XIV. 922. (Végrendelet szócikk) 30 Sugár István: Pyrker János László érsek és Eger városa. In: Pyrker emlékkönyv. Szerk. Hölvényi György. Eger 1987. 144-145. 31 A társulati ügyeket az igazgató intézte. Az elnököt a tekintélyes világiakból választotta a nagygyűlés (később közgyűlés), amelynek minden alapító és részvényes tagja szavazati joggal rendelkezett. Az elnök képviselte a külvilág előtt a társulatot, valamint elnökölt a havonta tartott választmányi üléseken. - Mészáros I: A Szent István Társulat i. m. 18. 32 SZÍT L Jegyzőkönyve 1848-1856. A június 5-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve; a július 28-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve; az augusztus 20-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyve; Értekezletek és közgyűlések jegyzőkönyvei, 1848. augusztus 30-31. 33 Deák Agnes: Suttogások és hallgatások. Sajtó és sajtópolitika Magyarországon, 1861-1867. Bp. 2018.11. Júliusban megjelent a társulat első folyóirata, a Katholikus Néplap első száma. A lap kaucióját az újonnan megválasztott, reprezentatív funkcióval bíró elnök,31 gróf Károlyi István vállalta magára. Noha a háromirányú könyvkiadási program szerint - a „nép számára”, az „iskolai ifjúság számára”, a „műveltebbek számára” - tervezték jövőbeli működésüket, a világi tagok számával nem volt elégedett a vezetőség. További támogatók toborzásában a sajtó, a világiak és a klérus segítségére is számítottak. Sőt, gróf Cziráky János alelnökké választásával is igyekeztek bizonyítani, hogy „ezen ámbár egyházi férfiútól alakított társulatban, a clerus korántsem saját kizárólagos érdekében kíván működni”.32 A Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat - 1848 után 1848 után a politikai nyilvánosságot elnémították. I. Ferenc József 1851. december 31-én kiadott császári pátensével visszavonta az 1849. március 4-én kihirdetett birodalmi alkotmányt, ezzel a korlátlan uralkodói abszolutizmus kormányzati rendszeréhez tért vissza.33 1852 májusában új, szigorú sajtórend1052
