Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Bárány Zsófia: A Szent István Társulat és támogatói köre 1848 és 1858 között
A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT ÉS TÁMOGATÓI KÖRE 1848 ÉS 1858 KÖZÖTT Konzervatív Pártban az egyháziak már önálló platformmal rendelkeztek,15 ambícióik középpontjában pedig a káptalani követek fejenkénti szavazatjogának viszszaszerzése állt.16 Fogarasy a prímás pártfogását is éppen ennek alapján igyekezett megszerezni 1847 júliusában:17 „Múlt évi novemberi tanácskozmányunk javaslatainak follytatólagos kiegészítését, és az abban felfogott káptalani szavazatok kérdésének - mint tüzetesen megvitatott tárgynak - süker és kívánt eredményekhez juttatását a jelen idő intéseihez és e hon politikai mozgalmaihoz képest óhajtásaink és törekvéseink igen fontos feladatának tartván, a Martziusi és Júniusi évszakokban tartott conservativ nagy conferentiákat, melyekre a klérus részéről is többen megjelentek, kedvező alkalomnak tartottuk arra is, hogy saját egyházi ügyeinkről tanácskozzunk.”18 15 Az önállóan, szervezett formában politizáló katolikus egyháziak és a Konzervatív Párt együttműködéséről bővebben lásd Fazekas Csaba: A katolikus egyháziak „platformja” a Konzervatív Pártban. Adalékok a pártalakulás kezdeteihez a reformkori Magyarországon. In: Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Tudományos emlékülés. Zalaegerszeg, 1997. június 7. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg 1998. 73-112. 16 Az 1825-1827. évi országgyűlés első szakaszában a vármegyei követek a kerületi ülésen megfosztották a fejenkénti szavazás jogától a szabad királyi városok és a káptalanok követeit, számukra csupán összesen egy-egy voksot biztosítva. - Fazekas Csaba: Források és módszerek a politikai katolicizmus reformkori történetének tanulmányozásához (1844-1848). In: Források és történetírás. Válogatás a Miskolci Egyetem BTK által 1999. október 14-16. között rendezett történettudományi konferencia előadásaiból. Szerk. Bessenyei József et al. (Studia Miskolcinensia 4.) Miskolc 2003. 179. 17 Vö. „A társulat egyházi lévén [...] igyekezzék hazánk herczeg-primásában protectort nyerni [...].” — Fogarasy M.: Eszmék i. m. 347. 18 EPL Kopácsy József prímás iratai. Cat. 44. 1847/Nr. 893. Fogarasy Mihály levele Kopácsy Józsefhez. Pest, 1847. júl. 4. (A forrásokat szöveghű írásmóddal közlöm.) 19 Már veszprémi püspökként elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvvezetést, továbbá elsőként adott ki magyarul egyházmegyei körleveleket, valamint 1000 pengőforintot adományozott a Magyar Tudós Társaság alapítására. - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841). A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. (2017) 3M. sz. 207. 20 Szeptemberben Girk György győri püspök (10 váltóforint [vFt]), októberben Deáky Zsigmond költő, nyelvész, győri nagyprépost (25 vFt), Pyrker János László egri (50 vFt), Nádasdy Ferenc (50 vFt) kalocsai érsekek, Pogány Béla pozsonyi nagyprépost (9 vFt), Kovács Miklós erdélyi püspök (50 vFt), decemberben pedig Rimely Mihály pannonhalmi apát (25 vFt) támogatta a társulatot. - SZÍT L Pénztárnoki számadókönyv Fogarasy felhívta elöljárója figyelmét, hogy több főpappal is sikerült egyeztetni elképzeléseikről, akik egyúttal „az alsó táblai clérus megakadályozott szavazati jogának visszaszerzésére üdvös ’ s jelentékeny befolyással lehetnek”. Végül pedig „az országgyűlési időszak közelgő beállását, s a politikai ügyviszonyok sebes kifejlését” említve véleményezésre megküldte a társulat programját is az esztergomi érseknek. A magyar nyelv pártolását különösen is fontosnak tartó Kopácsy József augusztusban elvállalta a fővédői tisztséget,19 sőt évi 500 pengőforint támogatást is ígért Fogarasynak. A prímási támogatást követően megszaporodtak a főpapi és egyéb ajándékok: Győrből, Pannonhalmáról, Pozsonyból, Erdélyből, valamint az egri és kalocsai érsektől is érkezett pénzbeli támogatás.20 1050
