Századok – 2023
2023 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Jankó Ferenc: Burgenland földrajzi felfedezése. Tudomány, geopolitika és identitás a két világháború között (Murber Ibolya)
TÖRTÉNETI IRODALOM 55 korabeli kép és 39 színes térkép melléklet tanulmányozásában is elmélyedhetünk. Mindez nyilvánvalóvá teszi számunkra, hogy a földrajzi tudáslétrehozás mennyire sokarcú folyamat. Az első fejezet egyik fontos megállapítása, hogy az első világháború előtt a nyugat-magyarországi vármegyék nyugati határvidéke - a későbbi Burgenland - csaknem láthatatlan volt. Az ott élő nyelvi, etnikai és vallási kisebbségek, a német, a horvát nyelvű, illetve a zsidó és roma közösségek léte nem tudatosult sem a közvéleményben, sem a tudományos és a politikai diskurzusban. Ahogy 1914 előtt a helyi kisebbségek politikai önszerveződése sem indult meg, sőt a létezésük az osztrák és magyar országleírásokban is csak néhány mondat erejéig került szóba. A háborút követő zűrzavaros esztendőkben Burgenland először territoriális-politikai értelemben jött létre és formálódott önálló közigazgatási egységgé. A második fejezet azt tárgyalja, hogy miként zajlott az új osztrák tartomány földrajzi arculatának megrajzolása, lényegi megragadása és az új helyi, illetve állami identitás megteremtése. A harmadik fejezetben tárgyalt, 1920-as évekbeli írások már azt tükrözték, hogy a németek lakta határvidék miként kezdett láthatóvá válni a német-osztrák földrajzi gondolkodásban. Ezekben a földrajzi narratívákban már számos olyan elem jelent meg, amely előkészítette az 1930-as nemzetiszocialista geopolitika átvételét is. Azonban a nagynémet-gondolat (großdeutscher Gedanke) egyes elemeinek bemutatása ellenére egy kis hiányérzet támadhat az olvasóban. A történelmi kontextus megértése szempontjából szerencsés lett volna a 20. század eleji nagynémet-felfogással összefüggő eszme- és politikatörténeti áramlatokat egy kicsit részletesebben bemutatni. Ugyanis nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a két világháború közötti osztrák politikai közélet két táborra szakadását nagyban befolyásolta a mindenkori anschlusshoz való viszony. A világháborút követő nagykoalíció két esztendejében a szociáldemokrata párt szorgalmazta az akkor szintén szociáldemokrata dominanciájú Németországhoz való csatlakozás programját. Ennek a baloldali anschluss-várásnak az 1919. évi német és osztrák békeszerződések csatlakozás-tilalma vetett véget. Érdekes burgenlandi példa a nagynémet-gondolat szociáldemokrata továbbélésére a kötetben is említett Ludwig Leser tevékenysége. A későbbi burgenlandi tartományfönök a magyar Tanácsköztársaság után Magyarországról emigrált Ausztriába, és az 1930-as évek első felében is még a baloldali nagynémet-gondolat támogatójaként politizált Burgenlandban. Abban az időben, amikor Bécsben már az Ignaz Seipel és Engelbert Dollfuß vezette kormányok a keresztényszocialista, autoriter hivatásrendi állam kiépítésén és az osztrák identitás megteremtésén fáradoztak. Az osztrák politikai közgondolkodásban és a földrajztudományban egyaránt meghatározó volt az 1920-1930-as évek fordulóján a nagynémet-pángermán elképzelés mellett a népies (völkisch) gondolat is. Ennek a nemzetiszocializmus előtti, „osztrák” gyökereit is plasztikusan nyomon követhetjük a Jankó által elemzett írásokban. A harmadik és negyedik fejezetet olvasva nyilvánvalóvá válik, hogy a két világháború közötti Burgenlandról szóló tudáslétrehozás, a tartomány felfedezésének oroszlánrésze nem helyi szereplőkhöz kötődött. Az 1920-1930-as évek Burgenland-képét Ausztria más területeiről, főként Grazból és Bécsből, illetve az országhatáron túlról, az Egyesült Államokból és Németországból származó, földrajztudománnyal foglalkozó aktotok alakították. Az osztrák Burgenland-narratíva lényege a magyar múlt elhallgatása és háttérbe szorítása, illetve az új osztrák tartomány nagynémet-térben való feloldódása és integrálása volt. Már egészen korán, szinte a tartomány megszületésekor felmerült - elsősorban német kötődésű geográfusoknál - annak ötlete, hogy célszerű lenne Burgenlandot Stájerország és Alsó-Ausztria között felosztani, ami egy önálló burgenlandi identitás hiányára mutatott rá. Azonban minden osztrák kormány - pártállásától függetlenül - ragaszkodott Burgenland 1920-as osztrák alkotmányban rögzített önállóságához. Ezért a tartomány felosztására csak az 1938. márciusi német annexió (anschluss) után került sor. Továbbá azt is megtudhatjuk, hogy a második világháború után újraegyesített tartomány léte nagymértékben a két világháború között tevékenykedő geográfusok tevékenységének köszönhető (33.). 1029
