Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Hermann István – Toma Katalin: Budapest történeti monográfia
HERMANN ISTVÁN - TOMA KATALIN lépésként elvégezték a kötetterv véglegesítését, amely magában foglalta a terjedelem és a belső arányok meghatározását, valamint az időrendet. A szerkesztők egyben a szakmai lektori feladatokat is ellátják, mégpedig „ölelkező” módon, azaz egy szerkesztő több korszakos szöveget is gondoz, egy szövegnek tehát legalább két szerkesztői-lektori felelőse lett. Ez segít a különböző szerzők által készített részek egységes szöveggé csiszolásában. A levéltár a kötet szerzőit 2021 decemberében kérte fel a feladatra. Ok - időrendi sorban haladva — M. Virág Zsuzsanna, Szilas Gábor, Tóth Farkas Márton, akik a római hódítás előtti időszakot mutatják be; a római koros régész Beszédes József; a népvándorlás korát pedig Mészáros Boglárka jegyzi. A középkor századait Végh András, valamint őt kiegészítve Draskóczy István és Eder Katalin mutatja be. Az oszmán hódoltság alatti időszakról Sudár Balázs, a visszafoglalást követő másfél évszázadról pedig Géra Eleonóra készíti el az összefoglalót. A városegyesítés időszakára, a dualizmus évtizedeire vonatkozó fejezetet Klement Judit, az ezt követő évtizedeket pedig Body Zsombor vállalta, míg az 1950 utáni Budapest történetét Szívós Erika foglalja össze. A monográfia általános lektora Gyáni Gábor lett. A szoros határidőkre való tekintettel szerzői-szerkesztői munkaközösségek álltak fel, ahol aktív szakmai egyeztetés folyik. Ennek minél hatékonyabb segítésére két workshop is lezajlott. Ezzel párhuzamosan 2022 tavaszától megindult a kötet grafikai koncepciójának kidolgozása is. A tartalomról röviden A monográfia rendezőelve a teljes kötet vonatkozásában kronologikus, ugyanakkor az adott korszakon belül a szerzők tematikus rendben mutatják be a város (ok) történetét, de konkrét tartalmi elvárások nem voltak, hiszen korszakonként eltérő hangsúlyoknak kell érvényesülniük a tárgyalás során. Ugyanakkor a munka előre megfogalmazott szempontok alapján folyik, amelyeknek valamennyi szövegben való érvényesítése a remények szerint biztosíthatja a kötet egységességét. Ezek a szempontok a következők voltak:- Budapest helye az európai városrendszerben és a Kárpát-medencében;- a város és az ország történetének fő kapcsolódási pontjai;- a város térbeli, topográfiai fejlődése, amely magában foglalja a fővárosi agglomeráció születését és településeinek kapcsolatrendszerét is;- a természeti erőforrások hasznosítása, a természeti környezet és a település kapcsolata; — a város kapcsolata szűkebb és tágabb környezetével, a várost érő külső hatások és a város által kisugárzott hatások (migráció, gazdasági, kulturális kapcsolatok stb.); 1017
