Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Népessy Noémi – Horváth Péter – Perényi Roland: A Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások (Kiállításismertető)
A BUD APE S T-HATÁS F ÖVÁROS I KÖTŐDÉSEK ÉS IDENTITÁSOK A fővárosi funkcióból fakadt, hogy az egyesítést követően Budapest számtalan új kulturális intézménnyel gazdagodott. A tudományos élet szervezése és működtetése terén fontos szerepet játszó egyetemek és kutatóintézetek mellett a főváros vált az ország közgyűjteményi hálózatának központjává is. Az ország kulturális központjaként Budapest meghatározó szerepet játszott a dualizmus idején a sajtó- és könyvkiadás mellett a színházi élet terén is. A kiállítás Kulturális elemek szerepe az identitásban című, hatodik egységében a múzeum plakátgyűjreményéből látható egy válogatás a kultúra különböző eseményeit — színházi és mozielőadásokat, kiállításokat, valamint a Bábszínházát - hirdető plakátokból. A kiállítás utolsó, Közösségek szerepe az identitásban című egységében a városi polgárság önszerveződéséhez, a polgári mentalitást meghatározó civil szerveződéshez kapcsolódó tárgyak láthatók. Az államtól függetlenül létrejött civil szervezetek, egyletek, klubok és kaszinók megalakulása jól jelzi egy-egy társadalom polgáriasultságát, illetve az adott város urbanizáltságát. A 19. század első felében Pesten sorra alakultak a jótékonysági, temetkezési, sport- és kulturális egyletek, amelyek nem pusztán az adott cél - legyen az a tagok segélyezése, egy sportág népszerűsítése vagy éppen a magyar nyelv terjesztése - elérése miatt voltak fontos szerveződések, hanem egyúttal a társas érintkezésben, a polgárság informális hálózatainak megteremtésében is fontos szerepet játszottak. A civil társadalmi önszerveződésben egészen a 20. század elejéig fontos szerepet játszó lövészegyletek mellett az állami szociálpolitika megjelenéséig rendkívüli jelentősége volt a 19. század közepétől folyamatosan alakuló jótékonysági és segélyszervezeteknek is. Míg a 19. század végéig a civil társadalmi szerveződés elsősorban a társadalom elitjét, az arisztokráciát, illetve a nagypolgárságot, értelmiséget mozgatta meg, addig a századfordulótól már a társadalom egyre szélesebb rétegei - köztük a szervezett munkásság - is megalakították saját szervezeteiket. A szakmai és területi önművelő egyesületek a 19—20. század fordulóján és a 20. századelő időszakában élték első virágkorukat, kultúrházak, könyvtárak építését, színjátszó társulatok és kórusok felállítását inspirálva. A kiállításban eredetiben kiállított tárgyak mellett a különböző, modern technikai eszközök segítségével kialakított interaktív elemeken is számos műtárgy jelenik meg, digitális változatban. A kiállítás elején található mozgó kollázs installáció alapját a múzeum gyűjteményéből származó városképek, grafikák, festmények és archív fotók adják, az interaktív történeti installáción pedig, mint említettük, a látogató egy idővonal csúszkáját mozgatva a főváros 1872 és 2004 közötti történetének fontosabb eseményeit tekintheti meg, mintegy kétszáz képpel illusztrálva. 1012
