Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Népessy Noémi – Horváth Péter – Perényi Roland: A Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások (Kiállításismertető)
NÉPESSY NOÉMI - HORVÁTH PÉTER - PERÉNYI ROLAND milyen szín, hang, illat lehet, vagy ha „Budapest bejönne az ajtón”, milyen ember lenne. Ehhez társultak olyan kérdések, amelyek a város szimbólumait, a várossal kapcsolatos büszkeségeket vagy ellenérzéseket firtatták, valamint a városegyesítés tényének ismeretére voltak kíváncsiak. Önálló elemként, az úgynevezett Duna installációban Budapesthez kötődő irodalmi alkotások jelennek meg, ezzel is színesítve a fővárosról kialakult képet. A megálmodott installációval egy újszerű, modern és élő kiállítás jött létre, ahol a látogatók nemcsak a bemutatott anyagokon keresztül ismerhetik meg az azonos vagy sokszor eltérő budapesti identitásokat, hanem maguk is aktív szereplői a tárlatnak, hiszen valójában az nemcsak nekik, hanem róluk is szól. Az időszaki kiállításhoz egy nagyméretű külső installáció tartozik — a kiállítótér előtt az úgynevezett Barokk csarnokban épült fel -, amely egy önálló multimédiás művészeti alkotás. A négyzetes zárt térben Budapesthez kapcsolódó filmfelvételek, zenék, hangok, effektek várják a látogatókat, mintegy bevezetőként inspirálva őket a kiállításra. A bemutatott multimédiás anyaghoz hosszabb időn át zajlott a felhasználni kívánt film- és zenerészletek összeválogatása, amelynél elsődleges szempont a Budapestre jellemző világ és hangulat - sokszor nosztalgikusnak szánt - bemutatása. A modern technikai megoldások mellett, illetve azokat vegyítve, több hagyományos kiállítási elem is szerepet kapott az időszaki tárlaton. Ezeken a felületeken — a kevés kiállított tárgy mellett — Budapest 150 éves története rajzolódik föl. A kiállítás bevezető részében, általános feliratok (falmatrica) formájában kilenc szöveg utal a főváros egy-egy olyan időpontjára, amikor a fővárosi identitást nagyban meghatározó és befolyásoló esemény történt. Ez a hatás vagy impresszió számos okból kialakulhat, azonban olyan erősségűnek kell lennie, hogy az adott település közösségi emlékezetében relevánssá váljon. Az ezáltal kiváltott kollektív emlékezet több alakban integrálódik az adott közösség — lokális vagy nagyobb kiterjedésű - identitásába, organikus része lesz a település történetének, a lakosság hétköznapi életének. Ezek a közös pontok szinte olyanok, mint az időkapszulák, amelyek úgy őrzik meg és adják tovább a múlt egy-egy fejezetét, hogy közben látens módon alakítják a város átfogó históriáját. Ez a szakasz a kiállításban az Időkapszulák nevet kapta. Az időkapszulákat a dátumokhoz kötött szereplőktől származó idézetek teszik személyessé és érdekessé, ezzel is utalva a kiállítás szubjektív, egyedi jellegére, amely később kiteljesedik és közösségi élménnyé válik. A magyar főváros 150 éves történetéhez érthetően számos ilyen jellegű időkapszula kapcsolódik, amelyből a kiállítás tervezésekor kilenc eseményt, illetve évszámot választott ki a szakmai stáb. Ehhez a kilenc időkapszulához tartoznak azok a kortárs szereplők - a személyek és az évszámok kiválasztása szubjektív módon történt -, akik saját szavaikkal mesélnek a konkrét eseményekről. A kiválasztott személyek között vegyesen vannak férfiak és nők, ismert és kevésbé ismert személyek. 1007
