Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Kenyeres István: A Budapest Időgép mint a történeti kutatás eszköze
A BUDAPEST IDŐGÉP MINT A TÖRTÉNETI KUTATÁS ESZKÖZE itt már az egyes évek tekintetében is milliós nagyságrendű adat rögzítését kellene megoldani. Szóba jöhet a kézzel írt telekkönyvi betétek crowdsourcing keretében - azaz a felhasználók bevonásával - való feldolgozása, illetve az egyre inkább fejlődő mesterséges intelligencia alapú kézírás-felismerő szoftverek alkalmazása is.31 31 A valóban használható megoldással kecsegtető, mesterséges intelligencia alapú Transkribus szoftver alkalmazása már több hasonló projekt keretében felmerült, lásd https://readcoop.eu/transkribus/ . A Magyar Nemzeti Levéltár az Adatbázisok Online szolgáltatásában sikerrel alkalmazta az 1828. évi országos összeírás feldolgozásánál a Valenciai Műszaki Egyetem kézírás-felismerési programját, igaz, szükség volt 70 önkéntes bevonására is az automatizált feldolgozás hibáinak javítására. A projekt eredményeként 196 ezer oldalon 2,8 millió név és névvariáns felismertetése és rögzítése történt meg (https:/ /tinyurl.com/m87aa4pn) . Végezetül felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben tekinthető a Budapest Időgép történetkutatási eszköznek? Az Időgép építésénél - mint említettem - mindvégig alapvető célkitűzés volt, hogy a felhasználók történettudományi ismeretek nélkül is könnyen használhassák a felületet, ugyanakkor a tudományos kutatások támogatása is elsőrendű feladat volt. A történeti adatok, iratok, történeti épületmodellek építése, vizualizálása, történeti térinformatikai rendszerbe helyezése új összefüggések felismerését segítik elő a professzionális felhasználók számára, egyúttal gyors, nagy tömegű adatok megjelenítését, feldolgozását, értelmezését biztosítják, olyan infrastruktúrát nyújtanak a modern várostörténeti kutatásoknak, amelyek egy évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlenek voltak, s Budapest ebben most kifejezetten élen jár Európában. 1004
