Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz Attila: A fővárosi népi ellenőrzési bizottságok működése 1958–1959-ben
A FŐVÁROSI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE 1958-1959-BEN Sokkal nagyobb problémák voltak a 279. sz. Moszkva téri italboltban, ahol a sörraktár a szemben lévő Trombitás étterem kerthelyiségében volt, „teljesen nyitott helyen, ahol a nap káros hatásának és az időjárás kártételeinek van kitéve (áruromlás), az árunak [...] szállítása [...] az úttesten, villamossíneken keresztül kb. 150 m távolságra történik, ez az áru elfolyásának veszélyét és a göngyöleg nagymérvű rongálódását rejti magában. Ugyanez az üzem a szeszféleségeket és a csemegebort az Ostrom u. 31. sz. a. pincehelyiségben [ma Mamma Rosa] tárolja, 3-400 m távolságban, különösen télen ez a körülmény sok baleseti veszélyt és az áruval telt üvegek törését okozhatja. A vezetőnő emiatt már balesetet is szenvedett [...].” A máriaremetei Ady Endre u. 1. alatti italboltban pedig higiéniai problémák adódtak: „a vendégek a kert végében lévő emésztőgödrös falusi WC-t használják, ahol világítás nincs [.. .].”57 57 BFL XVII. 1303. 11. doboz. Ali. Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság összesített jegyzőkönyve a II. Kerületi Vendéglátóipari Vállalatnál történt ellenőrzésekről. 1959. április 29. 58 Vizsgálati jegyzőkönyv a II. Kerületi Vendéglátóipari Vállalat központjában. 1959. május 5. 59 BFL XVII. 1303. 11. doboz. Összefoglaló jelentés a II. Kerületi Vendéglátóipari Vállalat tevékenységének ellenőrzéséről. 1959. május 9. 60 BFLXVII. 1303. 11. doboz. Erdős János levele a KNEB-hez. 1959. augusztus 17.; BFLXXXV l.a.4. 58. őe. (1959. augusztus 17.) 66-69. A III. kerületi Óbudai Népkert vendéglő üzletvezetője is a csapolt sörök blokk nélküli kiszolgálása, illegális boreladás és rendezvények bevételeinek be nem fizetése miatt bukott le és ítélte el a bíróság: „a bíróság előtt közismert tény, hogy a vendéglátóipari egységeknél az italoknál, de különösen a sörnél az alapmennyiséghez képest mindig többletbevétel van. Ennek oka a gyors kiszolgálás következményeképpen egy-egy fogyasztó, ha minimális mennyiséggel is, de Április 30. és május 5. között 50 munkaórában a vállalat központját ellenőrizték és sokadszor állapították meg, hogy kiránduló hely mivolta miatt hiába jó az adottsága a kerületnek, kevés a jól felszerelt vendéglátó üzem és a „patinás hírű »budai kisvendéglő«”. „A felszabadulás előtt a kerület több mint 300 vendéglátóipari egységgel rendelkezett, ma csupán 69 egysége van, és a két szám összehasonlítása is azt mutatja, hogy további egységek felállítása szükséges lenne. [...] legnagyobb súllyal az italboltok szerepelnek 25 egységgel. Ezzel szemben a kisvendéglők száma csupán 5.” Fejlesztések mégsem történtek, sőt a Szomjas éttermet és a Margit eszpresszót lebontották, a Gül baba népbüfében a rossz minőség miatt megszüntették a folyó borok értékesítését.58 Egy hónap alatt az ellenőrök 553 munkaórában 19 helyszínt vizsgáltak meg. A vendéglátósok a rendeleteket ismerték, de nem tartották be. Az egységek alkoholmentes italválasztéka alacsony volt, az italboltokban nem volt péksütemény, kolbász, szalonna, tepertő, a „forgalom emelése érdekében inkább a kenyeres szendvics és a bécsi szeletes zsemlye árusítását szorgalmazzák”, italoknál hiányoztak a palackozott áruk, a cigaretták és a pipadohány.59 A feltárt hibák kiküszöbölésére 1959. július 15-én intézkedési terv készült. Az intézkedési tervben előírták az egyes italfajtáknál (bor és üdítőitalok) a kötelező választékminimum betartását, amit a „kávékönyvvel” együtt rendszeresen ellenőriztek. Két dolgozó ellen indult fegyelmi eljárás, amiből megrovás lett.60 984
